A legtrendibb szobanövény a filodendron, szinte már-már kötelező alapdarabja minden lakásdzsungelnek, hiszen gondozásuk még kezdő szobakertészek számára is nagyon egyszerű, és mégis nagyon mutatósak tudnak lenni egy-egy polcról alálógva, vagy épp egy falon, ajtó körül felfuttatva. Persze rajta kívül még egy sor „F” betűs növényt ismerünk.
Feketeszem (Thunbergia alata)
Kedvelt futónövény, amely narancssárga vagy sárga virágairól, és a közepükön található sötét „szemről” kapta a nevét. Ideális ablakpárkányok és rácsok díszítésére. A szárnyas feketeszem eredeti előfordulási területe Kelet-Afrika. A Föld számos részére betelepítették, emiatt vadonélő állományai vannak a brazíliai Cerradóban, Ausztrália keleti felén, valamint az Amerikai Egyesült Államokbeli Hawaiion, Texasban és Floridában. Ott ahol túlságosan elszaporodott inváziós fajnak számít. Sok helyen dísznövényként tartják.
Fás táskavirág (Ceanothus arboreus)
Kompakt, fás szobanövény, amely dús lombozatával és apró, kék virágzatával tűnik ki. Napos helyen érzi magát a legjobban. A nemzetséget kertészeti értelemben két csoportra érdemes osztani, az első csoportot az örökzöld lombbú, tavasszal az éves vesszők végén virágzó fajok és fajták, a másikat a lombhullató, nyáron virágzó fajok és fajták alkotják. A fás táskavirág az első csoportba tartozik, emiatt azonban kevésbé fagytúrő, s hazánkban leginkább csak konténeres növényként érdemes vele próbálkozni. Ez az egyik legtermetesebb faj, természetes környezetében 6-7m-es fává is cseperedhet, cserépben nevelve azonban ritkán nő l,5m-nél magasabbra.
Fagyöngy fikusz (Ficus deltoidea)
Kicsi, bőrszerű, deltoid alakú levelekkel rendelkező fikuszfajta, amely alacsony fényviszonyok között is jól boldogul. Az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó trópusi szobanövény. Sötétzöld, bőr-nemű levelei a fügére hasonlítanak, a fonák részén fekete pöttyökkel. Apró, olívabogyószerű, zöld, majd fokozatosan sárgává és pirossá váló bogyói egész évben díszítik.
Fatermetű kövirózsacserje (Aeonium arboreum)
A Kanári-szigetekről származó pozsgás félcserje, szukkulens növény, amelynek rozettaszerű levelei különleges megjelenést biztosítanak. Megjelenésében sokban hasonlít a hazánkban is télálló kövirózsa fajokra {Sempervivum spp.). Olykor a fás kövirózsacserje névvel is illetik ezt a csupasz, elágazó törzsű évelőt, melyet elsősorban különleges struktúrájáért és mutatós tőlevélrózsákba tömörülő leveleiért tartanak. Az idősebb példányok időnként nagyméretű kúpos fürtvirágzatot is hoznak, mely számtalan apró, sárgászöld virágból áll. Hosszantartó virágzását követően a virágzó hajtás elszárad, melyet azonban új hajtásokkal pótol. Végső magassága elérheti akár az 1-1,5 métert is.
Fekete ékszerorchidea (Ludisia discolor)
Ritka, bársonyos sötét levelekkel rendelkező orchidea, amely apró fehér virágokat hoz. Kedveli a párás, árnyékos helyeket. Egy Délnyugat-Ázsiából származó talaj lakó orchidea. A sűrű lombkoronák alatt hozzászokott az alacsony fényviszonyok melletti élethez, így otthonunkban is jól érzi magát a sötétebb, s emiatt a legtöbb szobanövény számára kevéssé ideális helyiségekben. A Ludisia nemzetség eme képviselője azon kevés orchideák közé tartozik, melyet többnyire nem virágaiért, hanem mutatós levélzetéért tartanak, az ékszerorchidea elnevezés is levelei díszítettségére utal. Sötétzöld, néha már-már valóban feketéik) levelei bársonyos fényűek, fonákjukon gyakorta vörösesek, színi oldalukon látványosan erezettek.
Festett zebralevél (Calathea picturata)
Látványos, sötétzöld és ezüst mintázatú levelekkel rendelkező növény, amely párás környezetben érzi jól magát. A festett zebralevél (Calathea picturata) a nyílgyökérfélék családjába tartozó, Amerika trópusi vidékeiről származó növény, mely mutatós, mintás levélzetével díszítő levéldísznövényként népszerű hazánkban. A festett zebralevél levelei nagyméretűek és kerekded kissé ovális formájúak. A fajtától függően eltérő a mintázatuk. A Calathea picturata ‘Vandenheckei’ esetében a levélzet főerét világos sáv, a levelet pedig a levélszéltől beljebb, egy világos, cikcakkos sáv díszíti, egyfajta belső szegélyként.
Fészektőrózsa (Nidularium innocentii)
A broméliafélék családjába tartozik, levelei rózsaalakban rendeződnek, és élénk színű virágzataival díszít. Dél-Amerika trópusi vidékeiről származik, Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay területén őshonos. Esőerdőkben, nedves erdei tisztásokon és sziklás lejtőkön fordul elő. A fészektőrózsát először 1829-ben írta le Augustin Pyramus de Candolle svájci botanikus. A „Nidularium” nemzetség nevét a latin „nidus” (fészek) szóból kapta, utalva a növény jellegzetes levélrozettájára, amely madárfészekre emlékeztet. Epifita növény, azaz más fák ágain él. Levelei rozettát alkotnak, melynek közepén tölcsér alakú mélyedés található. A levelek színe fajtól és fajtától függően változhat, lehet zöld, bordó, barna vagy tarka. A növény virágai aprók és fehérek, a levélrozetta közepén nyílnak.
Fésűvirág (Ctenanthe oppenheimiana)
Gyönyörű, csíkos mintázatú leveleiről ismert. Árnyékkedvelő és rendszeres öntözést igényel. A fésűvirág (Ctenanthe oppenheimiana) a nyílgyökérfélék családjába tartozó Brazíliából származó növény. Nem teljesen napos, de igen világos helyet kedveli, túl sötét helyen levele elveszti csíkos mintázatát. Télen legalább 18 fokot, éven át 20 fok feletti hőmérsékletet igényel. Az öntözés során tartsuk egyenletesen nyirkosan szobahőmérsékletű lágy vízzel. Tápoldatozni a növekedési időszakban kell mérsékelt töménységű tápoldattal kéthetente. Közvetett párásításról, és a levelek permetezéséről egyaránt gondoskodni kell. Átültetni nyár elején vagy tavasszal lehet, A típusú virágföldbe. A Ctenanthe oppenheimiana tőosztással, a Ctenanthe lubbersiana a szárvégen megjelenő levélüstök levágásával szaporítható. A gyökerezés csak párás levegőn, meleg földben megy végbe. Túl száraz levegő, vagy erős napfény hatására a levelek besodródhatnak.
Fikuszok (Ficus sp.)
Klasszikus szobanövények, melyek közé tartozik például a csüngőágú fikusz (Ficus benjamina), gumifa (Ficus elastica), és még sok más faj. A gumifa másik ismert neve a szobafikusz. A gumifa nevet azért kapta, mert az őshazájában a nedve miatt tartják, amit lecsapolnak és gumit készítenek belőle. A szára egyenes, csak ritkán fejleszt oldalhajtásokat. A levelei idősebb korára akár 20-30 cm-esek is lehetnek, amelyek sötétzöldek. A szobafikusz tejnedve rendkívül mérgező, tehát olyan helyre tegyük, ahol kisgyerek és háziállat nem juthat hozzá.
Filodendron (Philodendron)
Nagy, zöld leveleiről ismert trópusi növény, amely könnyen gondozható és gyorsan növekszik. A Filodendronok konytvirágfélék családjába tartoznak, eredeti élőhelyük Közép- és Dél-Amerika trópusi esőerdei, ahol fákra felkúszva találhatjuk meg őket. A legkedveltebb fajták közé tartozik a fényes, szív alakú leveleiről ismert kúszó filodendron, azaz a Philodendron scandens, vagy a bársonyos tapintású Micans, és az élénk, neon zöld árnyalatú Lemon Lime is. A filodendronoknak igazán méretes példányai is vannak, mint például a pirosló filodendron (Philodendron Erubescens), ami bokorba rendezve hozza hosszúkás leveleit, vagy a Melanochrysum, ami csodaszép, bársonyos levelei miatt közkedvelt.
Fokföldi ibolya (Saintpaulia ionantha)
Apró, bársonyos levelű és egész évben virágzó szobanövény, amely színes virágaival díszít. Ezt a kistermetű, fagyérzékeny évelő növényt, mely a csuporkafélék családjába tartozik Tanzánia hegyeiben fedezték fel még 1892-ben, s onnan jutott el Európába, hogy azután az egyik legnépszerűbb szobanövénnyé váljon világszerte. Bár virágai csak emlékeztetnek az ibolyáéra és nem is a dél-afrikai Fokföld a hazája, mégis a ‘fokföldiibolya’ név ragadt rajta, s sokan még ma is így keresik a virágboltok polcain. Bár ma már sokkalta egzotikusabb szobanövények is színesítik a kínálatot, az afrikaiibolya azonban még ma is igen kedvelt szobanövény, mely élénk színű kecses virágaival, finoman visszafogott bájával szép díszévé válhat az otthonunknak. Mivel számtalan színárnyalatban kapható, különleges hatást érhetünk el az ablakpárkányra egymás mellé helyezett vagy lapos kerek virágtartóba összeültetett növények változatos
csoportjával.
Fokföldi kékmargitvirág (Felicia amelloides)
Bájos, kék virágaival díszítő növény, amely napsütéses helyet igényel. Dél-Afrikából származó fagyérzékeny félcserje, mely természetes élőhelyén akár az Im-es magasságot is elérheti. Bokrosodó habitusú örökzöld, amely a tavasz végétől hosszú merev szárakon hozza viszonylag kisméretű margarétaszerű virágait, melyek égszínkék színe üdítő színfoltja lehet bármilyen napos ágyásnak vagy balkonládának. Hosszantartó virágzása akár egészen a fagyokig is eltarthat, azonban a forró nyári időszakban rendszerint ideiglenesen csökken vagy szünetel a virágképződés. Zöld vagy fehértarka, lándzsa alakú levelekből álló levélzete finoman szőrös, ezért durva, érdes tapintású. A mi éghajlatunkon 30-50cm-nél magasabbra ritkán nő.
Francia levendula (Lavandula stoechas)
Illatos, díszes virágzatú növény, amely beltérben is tartható, ha elegendő napfényt kap. A francia, vagy másképpen spanyol levendula a mediterrán régióban, pontosabban a Földközi-tenger környékén őshonos bokrosodó habitusú cserje, melynek mind a külseje, mind igényei kissé eltérnek a közönséges levenduláétól. Ez az aromás illatú levelekkel rendelkező dísz-, és gyógynövény karakteresebb virágzattal büszkélkedik az előbbinél, ugyanakkor némileg érzékenyebb is annál. Ez a levendula faj könnyen felismerhető apró sötétlila, némelykor fehér virágokból álló virágfüzéreiről, melyek a csúcsukon rózsáslila murvaleveleket viselnek, s melyek afféle bojtként díszítik a virágokat. Levelei szürkés-zöldek, molyhosak. Bár a levendula fajok általában fagytűrő növények, a francia levendula eléggé fagyérzékeny, ezért hazánkban jobb fagymentes helyen teleltetni. Érzékenysége abban is megmutatkozik, hogy szárazság esetén a karcsú szárakon elhelyezkedő virágok könnyen lekókadnak, ezért több öntözésre van szüksége, mint a közönséges levendulának. Magassága kb. 60 cm.
Fukszia (Fuchsia)
Élénk színű, lelógó harangvirágaival kedvelt szobanövény, amely párás környezetet igényel. A fukszia vagy Krisztus vércseppje (Fuchsia) Dél-Amerika nyugati partvidékén őshonos évelő dísznövény, amely különleges, akár két színben is játszó, érdekes formájú virágaival hódította meg a kertészek szívét. A fajtáknak se szeri se száma, lágy és fás szárú, magas és alacsony, kúszó és csüngő változatokat egyaránt léteznek. Ha ügyesen gondozzuk, és biztosítjuk számára az árnyas, kissé nyirkos környezetet, akár egész nyáron díszíthet. Magyarországon teleltetést igényel, nem fagytűrő.
Futó porcsinrózsa (Portulaca umbraticola)
Élénk színű virágairól ismert szukkulens növény, amely szárazságtűrő és könnyen gondozható. Szárazságtűrő egynyári, melyet nyáron számtalan világító sárga, narancssárga, rózsaszín vagy lazacszínű kerekded szirmú virág borít. Nem szobanövény, enyhén csüngő habitusa miatt kiválóan alkalmas függő kosarakba, ámpolnákba, melyekkel napos teraszokat, balkonokat díszíthetünk. Mivel a növény szára és levelei pozsgásak, kitűnően raktározza a vizet, így olyan helyekre is ültethetjük, ahol nem tudjuk megoldani rendszeres öntözését. Késő tavasztól egész nyáron át nyílnak egyszerű virágai, melyekre jellemző, hogy borús időben és késő délután rendszerint becsukódnak. Rokonánál, a hasonló igényekkel rendelkező nagyvirágú porcsinrózsánál valamivel erőteljesebb és nagyobb termetű dísznövény. Magassága kb. 20-30 cm.
