Verem, pince, prizma, kamara

A téli tárolásra mindenki a tárolandó zöldség és gyümölcs mennyisége, a család lehetőségei, valamint saját tapasztalatai szerint keres megoldást. Az utóbbi évek sok embert megtanítottak arra, hogy kerülje a vízaknában, süllyesztett pincében (veremben) a tárolást. Mivel nem tudható, mikor mennyi eső zúdul a házra, udvarra, s mikor önti el az alacsonyabban fekvő helyiségeket is. Ami a biztonságosabb helyiségeket illeti, mindenképpen mésszel fertőtlenítsük, meszeljük be a falakat, ne a különféle vegyi anyagokat tartalmazó, jól tapadó, ám a falak egészséges lélegzését gátló festékfélékkel.

Egyelőre – amíg napsütéses időszakokra is számíthatunk, a különféle, gyümölcs vagy zöldség tárolására alkalmazott, vízsugárral lemosott (fertőtlenített) deszkaládákat tegyük ki a napra, hadd segítsen ebben a természetes fény is. Legyen készen minden, amire majd szükségünk lesz. Polcok és rekeszek, tiszta, napsütötte homok, szúnyoghálók.

A termények téli eltartása nem csak e célra létesített építményekben, hanem földbe mélyített egyszerű tárolóterekben is lehetséges. Ezen szabadföldi tárolókban, ha azokat gondosan készítették el, a teljes téli időszakban megfelelőek a feltételek elsősorban a zöldségfélék eltartására. Létesítésükhöz nincs másra szükség, mint száraz földterületre, a lefedéshez szükséges szigetelőanyagra és dróthálóra a rágcsálók távoltartásához. A vermet olyan sík területen helyezzük el, ahol a csapadékvíz nem gyűlik össze, és a talajvíz sincs magasan. Ideális erre a célra egy árnyékos helyet választani. Lehet például az épület északi oldala, mert meleg ősz illetve tavasz esetén sem melegszik fel a bontás előtt a verem.

Számolnunk kell azonban a szabadföldi tárolók néhány hátrányával is: fagy esetén a vermek felnyitása nehéz vagy lehetetlen, ezért erre az időszakra a vermen kívül is kell zöldséget tárolni; a szabadföldi tárolók használata munkaigényesebb, hiszen felnyitás után újból gondosan szigetelni kell; továbbá a betárolt termények állapotát nem lehet időközben ellenőrizni..

Prizmák

A prizmás tárolás nálunk az egyik legelterjedtebb módszer. Így tárolhatók a gyökérfélék, a káposztafélék, esetleg a vöröshagyma. A prizma kezelése kézimunkaigényes, előnyük azonban, hogy szakszerű kivitelezés mellett jól megőrzik a zöldségek minőségét és vitamintartalmát.  Szélességük általában 1,6 m, hosszuk tetszés szerinti. Könnyű talajokon a prizma alapját 20-30 cm-rel a talajszint alá mélyítik, míg kötöttebb talaj esetében a földfelszínen létesítik. Mindkét esetben fontos az alap és a prizma széle körül is vízelvezető árkot mélyíteni. Az alapra dróthálót, majd szalmaréteget terítenek, erre halmozzák fel 60 cm magasságig prizma formában a tárolandó terményt, amelynél nagyon fontos, hogy teljesen száraz állapotúak legyenek. A vékony (10 cm vastag) homok- vagy földréteggel borított terményt hagyják lehűlni és csak +2 C fok alatti légköri hőmérséklet esetében fedik le vastagabb hőszigetelő réteggel (szalma + föld) a földet alaposan le kell döngölni, hogy levezesse az esővizet. Ez a természetes takaróanyag egyben a halom szellőzését is kielégítően biztosítja, de vannak megoldások szellőzőcsatornák beépítésére is, amelyek különösen fontosak, ha a prizmát szintetikus anyagokkal fedik le.

Vermek

A veremnek szánt gödröket 40-100 cm-re mélyítik a talaj felszíne alá, cölöpökkel, kövekkel vagy téglával oldalát megtámasztják, majd a rágcsálók ellen sűrűszövésű dróthálóval bélelik ki. A zöldségeket vagy almát a talajnedvesség ellen farácsokra helyezve, faládákban helyezik be. A verem közepére a szellőzés biztosítására felül lefedett, perforált csövet állítanak. A terményt hőszigetelő réteggel takarják, majd ügyelve arra, hogy felülre vízzáró réteg kerüljön, tetőszerűen lefedik. Előnyük, hogy tavasszal lassabban melegszenek fel, és komolyabb fagyok esetén is jól védik télen a terményeket.

Talajba mélyített egyszerű tárolók

Leginkább káposztaféléknél alkalmazott egyszerű megoldás, hogy egy hosszanti barázdát húznak a földbe, amelyek az alját a talajnedvesség ellen betárolás előtt homokkal, szalmával, faforgáccsal, hánccsal terítik be. Ezután a terményeket szorosan egymás mellé, gyökerükkel felfelé helyezik el, és úgy fedik be rézsűsen földdel, hogy csak a gyökerük vége maradjon szabadon. Fagyveszély esetén erre további szalma- és földréteget helyeznek.

Szokás a zöldségeket szélesebb árokban, gyökerükkel lefelé homokba, földbe ágyazva elhelyezni. A 30 cm mély és akár 150 cm széles árkot a betárolt zöldség legfelső rétege felett 8-10 cm-re (a szelőzés biztosítása miatt) keresztben elhelyezett lécekkel fedik be. Fagyveszély esetén erre kerül még 25 cm vastag szalma- és 10-20 cm vastag földréteg.

Hosszú ideig tárolható zöldségfélék és javasolt környezeti tényezőik