Kissé túl szakmai a magyarázat, mégis sokunkat érdekelhet. Mivel napjainkban a legtöbb 60 feletti, preventív kivizsgálásokon átesett ember esetében megállapítják, hogy túl magas a „rossz koleszterin” szintje. Elő is írják a gyógyszert, amelyet – néhány kivétellel – úgyszólván senki sem képes beszedni, olyan erős, fájdalmas mellékhatásai vannak.
Miről van szó?
A rossz koleszterin (LDL) magas szintje a vérben előre jelzi az érelmeszesedést és a szívinfarktus, illetve stroke (agyi érkatasztrófa) bekövetkezésének magas kockázatát – szól a jelenleg orvosi dogma. Csakhogy ennek igazságtartalmát részben vagy egészben friss kutatások megkérdőjelezik. De ezeket az eredményeket is vitatják. Tudjuk az igazságot?
A koleszterint a test a véráramban szállítja a lipoproteineknek nevezett fehérjék segítségével. Kétféle lipoprotein létezik: az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), amelyet néha „rossz” koleszterinnek neveznek, és a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), amelyet „jó koleszterinnek” is hívnak. A magas LDL szint a szívbetegségek és a stroke fokozott kockázatával jár. Az LDL koleszterint szállít az artériákba, és ha az LDL szint megemelkedik, ez a koleszterin felhalmozódhat az erek falában és hozzájárulhat a plakkok (meszes lerakódások az artériákban) kialakulásához.
A plakk-képződés, vagy az atherosclerosis végül az erek beszűkülését okozhatja, és visszafogja a szív körüli erekben a vér áramlását. Ez a koszorúér-betegség. Ha az erek elzáródnak, és így a vér nem jut el a szívbe vagy az agyba, annak mellkasi fájdalom (angina), szívroham vagy stroke a következménye. A HDL továbbviszi a koleszterint a májba, ahol az kikerül a keringésből és kiürül a szervezetből. Ily módon a HDL megakadályozhatja a plakk-képződést, megvédi az artériákat, csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Általánosságban úgy vélik, hogy minél magasabb a jó koleszterin szintje, annál alacsonyabb a szívbetegség, az érrendszeri betegség és a stroke kockázata.
A rossz életmódnak megszenvedjük a hatását
Csakhogy a „modern” életforma és táplálkozás egyik következményeként a lakosság igen nagy részénél, akár egyharmadánál is az LDL (tehát a rossz koleszterin) szintje magasabb az egészségesnél. A magas LDL-szinttel élő betegeknek az orvosok az étkezés és az életmód megváltoztatását, illetve ha ez nem elegendő, a koleszterincsökkentő gyógyszerek szedését javasolják. Az LDL-szintjét ajánlatos a 130 mg/dl alá vinni olyan embereknél, akiknek nincs érelmeszesedésük vagy cukorbetegségük.
Ritka esetekben nagyon magas LDL-szint is előállhat egy örökletes genetikai betegség eredményeként, amelyet hiperkoleszterinémiának neveznek. Ez a rendellenesség csökkenti a máj képességét a felesleges koleszterin eltávolítására. A nagyon magas LDL-szint szívrohamhoz és stroke-hoz vezethet a fiatalabbak körében is, vagyis gyógyszerekre lehet szükség az érelmeszesedés és a szívbetegségek megelőzésére vagy kezelésére, már a szokásosnál korábbi életkorban.
Talán mégsem egészen úgy van
A közelmúltban azonban a kutatók egy csoportja vitatni kezdte a megnövekedett LDL és a szívbetegség közötti kapcsolatot. Azaz egy orvosi dogmát akartak ledönteni. Az Expert Review of Clinical Pharmacology folyóiratban megjelent cikk már 2018-ban felvetette, hogy hibás az elképzelés, miszerint a „rossz” LDL koleszterin szívbetegségeket okoz. A tanulmány szerzői azt állították, hogy a koleszterin-hipotézis „megtévesztő statisztikákon, a sikertelen kísérletek kizárásán és számos ellentmondásos megfigyelés figyelmen kívül hagyásán alapul”.
A szerzők azt is kijelentették, hogy a sztatin-kezelésnek, különösen akkor, ha elsődleges megelőzésként alkalmazzák, vitathatók a pozitív hatásai. Ugyanez a csoport korábban egy másik tanulmányt is közzétett a BMJ Open folyóiratban. Ebben áttekintették a közel 70 ezer emberre kiterjedő korábbi kutatásokat, és nem találtak semmilyen összefüggést a megemelkedett LDL és a szív- és érrendszeri betegség miatt bekövetkezett, idő előtti elhalálozás között, a 60 évnél idősebbek körében. Sőt, a tanulmány szerzője, Malcolm Kendrick arról számolt be, hogy azok (92 százalék), akiknek magas volt a koleszterinszintjük, hosszabb ideig éltek és kevesebb volt közöttük a szívbeteg.
„Mivel az idősebb, magas LDL-C szintű emberek olyan hosszú vagy hosszabb ideig élnek, mint az alacsony LDL-C szintűek, elemzésünk okot ad arra, hogy megkérdőjelezzük a koleszterin-hipotézis érvényességét” – írta Ravnskov, a svédországi Lund Egyetem nefrológus kutatója.
A szerzőknek meggyőződésük, hogy tanulmányuk nyomán sürgetővé vált a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére vonatkozó iránymutatások újraértékelése, „különösen azért, mert a sztatin-kezelés előnyeit túlbecsülik” – szögezték le.
A tanulmány társszerzője, Sherif Sultan, a University of Ireland kutatója a koleszterint a test „legfontosabb” molekulái közé sorolja, és azt állítja, hogy ez a vegyület megakadályozza a fertőzést, a rákot, az izomfájdalmakat az idősek körében. „A koleszterinszint csökkentése, elsődleges kardiovaszkuláris megelőzést szolgáló gyógyszerekkel, a 60 évnél öregebbeknél az idő és az erőforrások pazarlása, míg az életmód megváltoztatása az egyetlen fontos módszer a jó életminőség elérésére” – fejtegette Ravnskov, azt is hozzátéve, hogy „ nincs ok az emelkedett LDL csökkentésére”.
A kritika kritikája is lesújtó
A tanulmány egyáltalán nem talált lelkes fogadtatásra. Colin Baigent, az Oxfordi Egyetem epidemiológusa szerint például az elemzésnek „súlyos hiányosságai vannak, következésképpen teljesen rossz következtetésre jutott” – idézi a kritikát a New-Medical.net orvosi hírportál.
A Sheffieldi Egyetem kardiológusa, Tim Chico szintén szkeptikus. Szerinte egy randomizált vizsgálat, ahol egyes betegek koleszterinszint-csökkentő gyógyszert, mások placebót kapnak, meggyőzőbbek lennének. Azt mondta, hogy ilyen vizsgálatokat már korábban végeztek, és bebizonyították, hogy a koleszterinszint gyógyszeres csökkentése mérsékli az idősek szívbetegségeinek kockázatát. „Úgy vélem, hogy ez sokkal erősebb érv, mint a jelenlegi tanulmány adatai.”
A Brit Szív Alapítvány (BHF) szintén megkérdőjelezte a kutatást, és hangsúlyozta, hogy a magas LDL és az időskorúak halálozása közötti összefüggést nehezebben lehet felismerni, mivel az emberek öregedésével több tényező befolyásolja az egészséget. A BHF szóvivője akkurátusan fogalmazta meg ellenvetésüket. „Semmi sincs ebben a tanulmányban, ami alátámasztaná a szerzők állítását, hogy az áttekintett kutatások megkérdőjeleznék azt az elképzelést, amely szerint az LDL-koleszterin az egyik fő oka a szívbetegségeknek, illetve az idősek LDL-csökkentéséről szóló útmutatót felül kellene vizsgálni.”
Ezzel a dogmadöntési kísérletet eredménytelennek is nyilváníthatnánk, csakhogy a történetnek még nincs vége. Könnyen lehet ugyanis, hogy mindkét vitázó fél téved. Az Ohio Egyetemen végzett új kutatások ugyanis azt mutatják, hogy az LDL-nek, a rossz koleszterinnek csak egy bizonyos alosztálya az, amely igazán jó előrejelzője a potenciális szívrohamnak. Pusztán az LDL jelenléte nem mutat ilyen összefüggést a legtöbb esetben.
Nem elég csak az LDL-t vizsgálni
Annak ellenére, hogy az LDL jelenlétét a szívroham vagy koszorúér- betegség potenciális kockázati mutatójának tekintik, bizonyos tanulmányok mégis igazolták, hogy a szívrohamban szenvedő betegek körülbelül 75 százalékánál kimutatható olyanfajta magas koleszterinszint, amely nem kapcsolódik az esemény magas kockázatához. Az Ohio Egyetemen professzora, Tadeusz Malinski és Jiangzhou Hua, az egyetem nanomedicina laboratóriumának kutatója kimutatta, hogy az LDL-t alkotó három alosztály közül csak az egyik okoz jelentős károkat.
„Tanulmányaink meg tudják magyarázni, hogy az esetek háromnegyedében miért rossz és veszélyesen félrevezető a teljes „rossz” koleszterin és a szívroham kockázata közötti összefüggés felállítása. Az erre vonatkozó irányelvek súlyosan alábecsülik az LDL koleszterin káros hatásait, különösen azokban az esetekben, amikor a B alosztály aránya a teljes LDL-ben magas, legalább 50 százalék” – mondta Malinski a Sciencedaily tudományos hírportál szerint.
A koleszterin egy olyan vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, nagyobb hányada pedig a májban képződik. A koleszterinnek két fő típusa van: a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), azaz a „jó” koleszterin és az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), más néven „rossz” koleszterin. Testünknek szüksége van koleszterinre, ám a túl magas szint veszélyes lehet.
A ”rossz koleszterin”
Az ohiói kutatók nanoszenzorokkal mérték a nitrogén-monoxid és a peroxinitrit koncentrációját az LDL-alosztályok által stimulált endotéliumban. Az eredményeikről az International Journal of Nanomedicine folyóiratban számoltak be. Megállapították, hogy az LDL B alosztálya károsítja a leginkább az endotél funkciót, és járulhat hozzá a legnagyobb mértékben az érelmeszesedés kialakulásához. Ezért az atherosclerosis és a szívroham kockázatának diagnosztizálására nem a teljes LDL koleszterin mennyiségét kell figyelni, hanem inkább a B alosztály koncentrációját kell viszonyítani a másik kettőhöz, az A és az I alosztályhoz.
Ezek alapján leginkább két dolog állítható a ”rossz koleszterin” körüli vita tanulságaként. Az egyik, hogy az LDL – hacsak az egyik alosztálya által is, de – minden bizonnyal rossz, azaz igyekezzünk megfelelő étkezéssel és életmóddal elérni, hogy ne emelkedjen túl magasra. Másrészt még mindig nincs ahhoz elég információnk, hogy ítéletet mondjuk a koleszterin szerepéről, legalábbis a keringési betegségeket illetően. (Meixner Zoltán)
A kérdés ezek szerint, hogy a sokféle, erős mellékhatásokat kiváltó gyógyszer szedését válasszuk-e, vagy a megfelelő életmódot – és táplálkozást.
Mit tehetünk – mi magunk – az egészségünkért?
Nemcsak a megelőzésben, hanem a kezelés során is ezek lehetnek az első lépések: rendszeres testmozgás és tudatos táplálkozás.
A szív- és érrendszeri betegségeknek több rizikófaktora (kockázati tényezője) van, ezek között léteznek befolyásolható és nem befolyásolható faktorok. A koleszterinszint a befolyásolható tényezők közé tartozik.
Az étrend a megelőzés alappillére
Alacsony zsírbevitel
Csökkentsük a zsírfogyasztást, akármennyire népszerűsítik mostanában a kacsa-liba- vagy a mangalicazsír jótékony hatásait. A túlsúlyos, vagy a fentiekben felsorolt betegségekkel diagnosztizált emberek egyszerűen kímélő ételek fogyasztására álljanak át, ezekben pedig csupán minimális mennyiségben kaphat helyet a zsír.
Jó minőségű étkezési (növényi) napraforgó olaj, ebből is csupán a pároláshoz szükséges mennyiség, salátákhoz olívaolaj.
Fogyasszunk több párolt zöldséget
Zöld leveles zöldségek (brokkoli, káposztafélék, mángold, saláták, spenót, sóska, zöldbab).
Most van a főszezonja: fogyasszunk sok, friss újhagymát! (A szárát se dobjuk ki). A probiotikus szakértők szerint természetes csökkentője a koleszterinszintnek.
Kerüljük (a különben nagyon sok étrendbe ajánlott, de a koleszterinszintet emelő) száraz hüvelyesek bab, borsó, lencse fogyasztását!
Friss gyümölcsökből
Közel a hazai gyümölcsök szezonja: a szamóca, a ribiszke, a málna és a leghatékonyabb gyógyító, a cseresznye.
Fogyasszunk belőlük legalább egy teáscsészényit naponta.
Igyunk lényerővel sajtolt sárgarépa (és más zöldségekből kinyert) levet – tehát cukor és más tartósítószer hozzáadása nélkül, ugyancsak így készítsünk friss gyümölcsleveket.
Sovány sajtokat, joghurtot, alacsony zsírtartalmú tejet fogyasszunk.
A sovány sertéshúst (lapocka, karaj), a csirke- és a pulykahúst, bőre nélkül, párolva készítsük el.
Ne fogyasszunk zsiradékokban (még olajban sütött), rántott húsféléket se.
Több házinyúlból készült (főtt, párolt) ételt iktassunk be az étrendünkbe.
Próbáljunk lemondani eddigi napi kenyér (péksütemény) adagunknak legalább a feléről!
Gyalogolni jó
Ezt nem ma találtuk ki, valamikor még Móricz Zsigmond írta. És igaza is volt. A nem megerőltető tempójú gyaloglás alkalmasabb a rendszeres testmozgás napirendbe iktatásához, megszokásához, sőt, megszeretéséhez, mint a pulzusszámot jelentősen emelő, megerőltető mozgás (futás, aerobic, edzőtermi gyakorlatok). Az úszás mindenkinek ajánlott, aki szereti a vizet, s akinek a kedvére való tempózáshoz vannak megfelelő körülményei.
Nos, kezdetnek talán ez is elég. Van még hozzátenni valónk, ha kíváncsiak rá, folytathatjuk!
