Talajápolás a zöldségeskertben

Talajápolás

A betakarítást követően a kötelezőnek vélt feladat: a talajápolás, az ásás, szántás elvégzése következik. Sokakban föl sem merül a kérdés, vajon szükséges-e minden ősszel ásni, elvégezni a talajforgatást, vagy van ennél más, netán megfelelőbb talajápolási módszer is?

Az ápolt, sötét, humuszos feltalajú kerti földet nem szükséges felásni, sem a fagy lazító hatásának kitenni. Ezt jobban elvégzik a giliszták, algák, baktériumok. Általuk biológiai úton alakul ki a tartós morzsás szerkezet, a valódi talajérettség.  Az ilyen talajt és a benne lejátszódó folyamatot a fagyoktól védeni kell. Ásás, forgatás helyett szedési hulladékkal, lombbal, félérett komposzttal, szalmás istállótrágyával, vagy tőzegtrágyával kell takarni. Tavasszal a durvább részeket legereblyézhetjük, a többit a feltalajba dolgozhatjuk.

TalajápolásA talaj forgatásának akkor van jelentősége, ha abban hiánytünetek észlelhetők. Ez előfordulhat a kötött extrém talajokban, nyers, köves területeken, erős évelőgyom-borítottság esetén, s ha az altalajban rendkívüli a tápanyaghiány. Ahol a gyümölcsfák alatt a tősarjak tömegesen fejlődnek, nem ásunk!

Ahol ásnunk kell, ott egyben a talaj tisztogatását is elvégezzük.

A kártevők lárváit, a köveket, a gyomfélék gyökereit eltávolítjuk. A legtöbb kerti talajba a szokásos trágyázással a foszfátot, káliumot, magnéziumot és a fontosabb nyomelemeket kell pótolni. Nitrogént csak tavasszal adagolunk. A humuszképző anyagok hozzájárulnak a talaj javításához, termékenységének fokozásához.

Nem szórunk istállótrágyát azokra az ágyásokra, ahová a borsó, a gyökérzöldség és a hagyma kerül. Ezeknek a növényeknek más humuszképzőt – nedves tőzegtrágyát, komposztföldet – adagolunk. A trágyafélék lebomlása felgyorsul, ha a felületre, télre, szerves eredetű talajtakarás kerül.

Tavasszal ennek durva részeit legereblyézzük, a többit sekélyen a talajba forgatjuk.

Mésznitrogén

Mésznitrogén Talajápolás
Mésznitrogén

Speciális mésznitrogén kiszórásával a zöldtrágya, falomb, a szerves talajtakarás lebomlási folyamata gyorsítható. A mésztartalom egyensúlyba hozására 2-3 évenként mindenképpen szükség van. A zöldségfélék gyengén savanyú vagy közömbös talaj (6-7 pH-érték) igényelnek. Talajvizsgálat nélkül 100-200 g/négyzetméter szénsavas meszet szórhatunk a durva ásott felületre, s így hagyhatjuk télen át. A talaj így nem kérgesedik, nem kenődik. Kötött talajba viszont, jobb égetett meszet beásni, mert ez a földet savtalanítja és lazítja. Talajsterilizáló hatása révén gátolja a gyomok csírázását,
pusztítja a károsító gombákat, csigákat, talajkártevőket, felgyorsítja a lebomlási folyamatokat. A mésznitrogén növeli a növény sejtszilárdságot, a termés tovább tárolható, egészséges marad.

Önnek ajánlott

Leave a Reply