A legértékesebb ilyenkor is a saját kertünkből szedhető friss zöldségféle, ha csak néhány szál, egymaroknyi, vagy két-háromlevélnyi is. Vannak, akik nem adnák az áruházak celofánba csomagolt, azonnal felhasználható címkékkel ellátott, különleges mosott salátáiért, külföldi zöldjeiért. És milyen igazuk van! Mert a mosottan csomagolt, távolról szállított levélzöldségek bármilyen baktériumos fertőzést magukkal hozhatnak, s terjeszthetnek. Ráadásul sem szedési idejüket, sem a termesztésük során felhasznált különböző serkentőket, műtrágyaféléket nem ismerjük.
A saját kertünket meg – akár a tenyerünket, csukott szemmel is eligazodunk benne. És a kint teleltetett bimbóskelről, leveles kelről, póréhagymáról pontosan tudjuk, mivel tápláltuk. Az biztos, hogy nitrogént már kora ősztől nem kaptak, különben rostszerkezetük lazává vált volna, s fajtatulajdonságaik ellenére tönkremennének, szétmállanának a fagyos időben. E nélkül, a tápanyagokkal egyenletesen ellátott talajjal feltöltve a tövük körül, állnak és bátran szedhetjük (fagyos időben törhetjük) a bimbókat, a hatalmas kelleveleket.
Fokhagymát is duggassunk
Néhány tucat gerezdet a fokhagymából is duggassunk el a sorközökbe. Nem fagyérzékenyek, a gerezdek már ősszel gyökeret fejlesztenek, így tavasszal, az idő enyhültével azonnal fejlődni kezdenek. Őszi duggatással nagyobb lesz a termésünk. Ha tavasszal ültetjük, akkor lehetőleg már február végén, március elején, fagymentes napokon duggassuk el a gerezdeket.
Tagadhatatlan, hogy hordoz némi kockázatot a tél alá vetés, vagyis amikor közvetlenül a téli hideg időszak beköszönte előtt juttatjuk a földbe a zöldségmagot. Ám nem a hideg, hanem a meleg jelenti a rizikót. Ha a tél eleji fagyos időszak érkezését egy télközepi erőteljesebb felmelegedés követi, az addig szunnyadó magvak megduzzadnak a melegedő talajban, és ha ez az enyhe idő több napon át is tart, ki is csíráznak. Ha pedig a meleg időszak után ismét erős lehűlés következik, a zsenge csíranövénykék bizony el is fagyhatnak.
A tél alá vetés nem tévesztendő össze az őszi vetéssel, ez esetben ugyanis korábban, még az őszi szezon közepén vetjük el a magot. A saláta, a spenót és a sóska vethető ilyenkor: a növény még a tél beállta előtt kikel és megerősödik, így vészeli át a zord időszakot, kora tavasszal pedig már szedhető. Szintén ilyenkor duggatható a téli fokhagyma, illetve szaporítható a téli sarjadékhagyma is.
A tél alá vetett petrezselyemgyökér már vígan zöldell akkor, amikor a tavaszi vetésűnek még csak duzzad a magja. A petrezselyem mellett a zöldborsó tél alá vetésével is érdemes megpróbálkozni, de csak a rövid tenyészidejű, korai fajtákkal.
