Tavasz van – gyönyörű!
Alig vártuk már, hogy a komor, félelmetes korlátokkal teli tél után legalább a rügyező bokrok, a napfény, a föld friss illatából jókat szippanthassunk. Akinek nincs kertje, az erdők ösvényein, az utak mentén sétálva, a kertek gazdái pedig saját portájukon élvezhetik a langyos levegőt.
Levendula – a kert lelke
Minden háziasszony ismeri és szereti. Ott szerzi be, ahol lehet. Nem olcsó, pici zacskókba, párnácskákba töltött virágai azonban illatukkal távol tartják a ruhásszekrényektől a molyokat. De – ennél sokkal több a levendula. Olaja, szeszbe, vazelinfélékbe keverve enyhíti a reumás fájdalmakat, az idegzsábát, nyugtatja a neuraszténiás betegeket, csillapítja a migrénes fejfájást. Pihentet, ellazít, ha fürdővizünkbe keverjük. Epehajtó, gyulladáscsökkentő, baktériumölő.
És a kertben, a rózsák közé ültetve, a gyümölcsfák köré telepítve – intenzív illatával védi ezeket a molyféléktől, kártevő rovaroktól. Távol tartja a hangyákat is. Kékeslila virágai, mint az illatos tenger, úgy hullámoznak, elég néhány lélegzetvételnyi szippantás és jóleső nyugalom önti el az embert, s ilyenkor úgy érezzük, a levendula – a kert lelke.
Ezt a szépséges gyógynövényt magról is nevelhetjük. Cserepes példányai ugyanis nemcsak drágák, kertbe ültetve nem mindig illeszkednek bele a szabadföldi körülményekbe, s hiába adtuk ki értük a pénzt, előfordul, hogy elpusztulnak.
Most, márciusban azonban, a vetőmagboltokban kapható francia, másképpen keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia) magját kisebb vetőládába elhinthetjük. A magokat ne takarjuk be földdel, csak kicsit nyomkodjuk le, mert ha mélyebbre kerülnének, nem csíráznak ki. A kikelt növényeket 3 hetes korukban tűzdeljük át kis cserepekbe. Májusban, amikor elmúlik a fagyveszély, kiültethetjük a szabadba. Ha állandó helyre kívánjuk telepíteni, az napfényes, szélvédett legyen, s 80×80 cm-es távolságra egymástól, mivel ha megerednek, dús, 70 cm átmérőjű félcserjévé cseperednek és legalább 5-15 évig ontják majd szagos virágaikat május végétől július közepéig. (Van még széles levelű, spanyol, illetve angol levendulának nevezett levendula – Lavandula latifolia – is. Sötétebb, dúsabb virágzatú, intenzívebb illatú, de gyógynövényként nem alkalmazható és teleltetésre, nálunk nemigen alkalmas. Mindenképpen maradjunk a keskenylevelű – ahogyan tájaikon nevezik, szagos, vagy illatos, más néven orvosi levendula – mellett.
Aki nagybani termesztéséhez (szerződéses eladásához) kedvet és lehetőséget kap, annak kissé más vetési, illetve telepítési módot ajánlhatunk. De ez már a komoly gyógynövénytermesztés témaköre.
