Az előrejelzések szerint az idén kemény lesz a tél. Ez a kertészkedő számára újabb gondot, feladatot jelent. Hiszen azért semmi sem biztos. Fel kell tehát készülnie arra is, hogy a fagyoktól óvja, meg arra is, hogy a befülledés, meg a tárolás során károsító különféle rágcsáló, rovar, kukac, nyű, csiga dézsmálásától védje a kerti terményeket. A legfontosabb, hogy a tárolók minden szempontból védettek és tiszták legyenek. A pince, a kamra fertőtlenítésére a réztartalmú permetezőszereket ajánlják. A faládákat, rekeszeket szintén így a legbiztonságosabb fertőtleníteni. De a napsütés is fertőtlenít. Például a fólia göngyölegeket. A műanyag rekeszeket mosogatószeres lemosással tisztíthatjuk meg a szennyeződésektől.
Téli tartalékaink dézsmálói
A talajkártevők közül a drótféreg (Elateriade) az ősz vége felé befúrja magát a sárgarépába, burgonyába, hagymafélékbe, s értéktelenné teszi. Alaposan meg kell tehát vizsgálnunk a terményeket, nehogy drótférgeket telepítsünk a tárolóba. A fonálféreg (Nematodes) jelenlétét szabad szemmel nem észlelhetjük, azonban ha a gyökérzöldség rosszul fejlett, a levélzete sárguló, s könnyen kihúzható a talajból, esetleg a gyökér repedezett, akkor fonálféreg élősködik rajta. A póréhagyma erős deformálódását, az egész szár szöveteinek szétesését is a fonálférgek okozzák. Még véletlenül se kerüljenek a fertőzött példányok a többi közé, a tárolóba.
A sárgarépa a kedvence a muroklégynek (Psilarosae) is. Ez fényes, fekete, 4-5 mm hosszú légy, sárga lábakkal és jókora vörösessárga fejjel. Két nemzedékben jelenik meg, tavasszal és késő ősszel. Petéit a répa gyökerébe, vagy legalább annak közelébe rakja. Fiatal nyüvei befurakodnak a répába, csavarulatos járatokat esznek ki belőle. Óvakodjunk, hogy behurcoljuk az egészséges termények közé. A vetési bagolylepke (Agrotis segetum) lárvái mind a nagy, rágási felületekről, mind méretükről könnyen észrevehetők. Rosszabb a helyzet a póréhagymafej-aknázóléggyel (Neonapomyza gymnostoma). Kártétele a vöröshagymán és a póréhagymán, azonos módon, de eltérő időben jelentkezik. A vöröshagymát tavasszal, nyár elején, a pórét pedig ősszel károsítja.
A nőstények petéiket a zöld szár és a világos (etiolálódott) fejrész határán, a föld közelében rakják a növény szöveteibe. A kikelő lárvák a hagymaszár belseje felé haladva egyre táguló járatokat rágnak a hagymafej szöveteibe. Egy-egy hagymában, póréban, 15–20 nyű is előfordulhat. A fertőzött példányokat nem szabad az egészségesek közelébe tenni.
