Megnőtt a jódtabletták iránti kereslet

Több európai országban megnőtt a jódtabletták iránti kereslet, mert az emberek attól tartanak, hogy Oroszország nukleáris csapást mér Ukrajnára. Három EU-tagország gyógyszertárai is azt jelentették, hogy igencsak megugrott a jódtabletták vásárlása, sőt, hogy több helyen kifogytak a készletek.

Szlovákiában is sokan érdeklődnek, vajon érdemes-e jódtablettát szedniük, ha netán „vészhelyzet” állna elő…

A Belga Gyógyszerészek Szakszervezete azt közölte, hogy csak egyetlen napon több mint 30 ezer doboz jódtablettát osztottak szét (Belgiumban a gyógyszertárak ingyenesen adnak jódtablettát a belga személyi igazolvánnyal rendelkezőknek). A szokásosnál jóval többen keresték a jódtablettákat az elmúlt héten Finnországban és Hollandiában is.

A jódtabletták iránti kereslet a csernobili atomerőmű közelében kirobbant harcok óta nőtt meg, illetve azt követően, hogy Vlagyimir Putyin úgy reagált az Ukrajna megszállása miatti, országával szembeni szankciókra, hogy elrendelte az orosz nukleáris elrettentő erők fokozott harci készültségét.

„Ez elsősorban az Egyesült Államoknak szóló figyelmeztetés, hogy az orosz nukleáris erők megtámadása hiábavaló próbálkozás lenne” – mondta erről az Euronews-nak Pavel Podvig nukleáris fegyverszakértő, az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetének vezető kutatója.

A Norvég Sugárzási és Nukleáris Biztonsági Hatóság szerint nukleáris katasztrófa esetén jódtablettákkal csökkenthető a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata. Az ilyen események során felszabaduló radioaktív jódot a szennyezett levegő belégzése esetén a pajzsmirigy felszívhatja. A patikákban kapható nem radioaktív jódtabletta megfelelő időben történő szedésével biztosítható, hogy a pajzsmirigy már telített legyen, ami megakadályozza a radioaktív jód felszívódását.

Az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozó Bizottsága azonban közleményben arra figyelmeztetett, hogy radiológiai vészhelyzet esetén a leghatékonyabb védelmi intézkedés az evakuálás, nem a tabletta szedése, mert az nem csak a pajzsmirigyet, hanem az emberi test egészét megvédi a radioaktív sugárzástól.

Az Euronews által megkérdezett Dr. Hielke Freerk Boersma, a Groningeni Egyetem sugárvédelmi szakértője egyebek között azt mondta, kérdéses, hogy a jódtabletták milyen mértékben lennének hasznosak az atombombák hatása ellen.

A nukleáris robbanások közvetlen hatásai katasztrofálisak. Nagy területeken, ahol feltehetően a csapadék dominál, a radioaktív szennyeződést biztosan nem csak a radioaktív jód okozza, mondotta Dr. Hielke Freerk Boersma a Groningeni Egyetem sugárvédelmi szakértője. A jódtabletták szükségtelen használata – ami akkor fordulhat elő, amikor az emberek pánikba esnek, káros egészségügyi hatásokat válthat ki, bár ezeknek a hatásoknak az esélye nagyon kicsi – mondta még Dr. Boersma.

Óva intett a tabletták bevételétől a közösségi médián keresztül a belga Szövetségi Nukleáris Ellenőrzési Ügynökség (FANC), mely szerint a jelenlegi helyzet Ukrajnában nem teszi szükségessé a jódtabletták szedését. A legtöbb szakértőnek ugyanez a véleménye, egyetértenek abban, hogy jódtablettát szedni csak közegészségügyi szakemberek utasítására szabad.

Mikor ajánlatos szedni és mikor nem?

A pajzsmirigy hormonjainak képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége. A jód részt vesz az anyagcsere megfelelő működésében, biztosítja a csecsemők és gyerekek szellemi fejlődését. Maguk a hormonok 65 százaléknyi jódot tartalmaznak, így annak hiányában anyagcserezavarok és fejlődési rendellenességek léphetnek fel.

Ebből egyenesen következik az, hogy azokon a földrajzi területeken, ahol nem megfelelő a jódellátottság, gyakoriak a pajzsmirigy-megbetegedések. A felszíni jód az évezredek során az esőzésekkel a tengerekbe mosódik, ezért a jódban leginkább hiányos területek a kontinensek belső részein és a hegyvidékeken vannak.

A jód a táplálékkal és az ivóvízzel kerül be a szervezetünkbe. A jodid gyorsan felszívódik, majd összegyűlik a pajzsmirigyben. A felesleges mennyiség a vizelettel ürül, de megjelenik a nyálban és az anyatejben is.

Szlovákia magyarlakta területeinek jelentős része jódhiányos. Ez azt jelenti, hogy sem az ivóvíz, sem a megtermelt élelmiszerek nem tartalmaznak elegendő jódot. Mivel ezeken a területeken gyakrabban fordult elő golyvás megbetegedés a nemzetközileg elfogadott öt százalékos aránynál, már több mint fél évszázada az étkezési sóhoz keverik a szükséges jódmennyiséget.

A napi jódszükséglet életkoronként változik

1 éves korig napi 50 mikrogramm
2-6 éves kor között napi 90 mikrogramm
7-12 éves kor között napi 120 mikrogramm
Felnőtt korban napi 150 mikrogramm
Terhesség és szoptatás idején napi 200 mikrogramm a szervezet igénye

Melyek a jódhiány jelei?

A jódhiány legjellegzetesebb tünete felnőttek esetében a már említett golyva (jódhiányos strúma). Ennek oka, hogy a pajzsmirigy méretének növelésével próbálja ellensúlyozni azt, hogy jód hiányában – normális működés mellett – nem képes elegendő pajzsmirigyhormont termelni. A golyva sokszor évekig fennállhat komolyabb panasz nélkül, ám ebben az állapotban fennáll a komolyabb pajzsmirigyzavar kialakulásának kockázata.

Mivel a jódhiány eredményeként – megnagyobbodott pajzsmirigy mellett is – a pajzsmirigy nem képes elegendő hormon termelésére, megjelennek a pajzsmirigy-alulműködés tünetei, amelyek közül elsősorban a súlynövekedésre figyelhetnek fel az érintettek.

A fentieken túl a jódhiány csökkenti a testi és szellemi teljesítőképességet is. A legújabb kutatások szerint, ha egy terhes nő az első hónapokban jódhiányos, akkor a születendő gyermekének akár 10-15 ponttal is csökkenhet az IQ-ja. Enyhe jódhiány esetén egész életen át gyakoribb a magas koleszterinszint és az érelmeszesedés.

Honnan juthatunk jódhoz?

Természetes forrás tekintetében, a legtöbb jódot a tengeri halak húsa, a kagyló, és a homár tartalmazza. Gyógyszertárakban kapható jódozott víz és jodid tabletta, amivel a jódhiányt kezelni lehet.
Vannak olyan ételek is, amelyek csökkentik a jód felszívódását a szervezetben. Ilyenek: a káposzta, brokkoli, karfiol, kelbimbó, fehérrépa, torma, de ezek sem golyvaképzők a szokásos mennyiségben fogyasztva.
Mivel a jódhiány golyvát okoz, hajlamossá tesz a göbös pajzsmirigybetegségek kialakulására, és a pajzsmirigy működését rontva a szervezet anyagcseréjét is negatívan befolyásolja, kívánatos a jódhiány megelőzése.
Kívánatos, hogy az emberek kizárólag jódozott sót fogyasszanak!
Fokozott jódszükséglet idején javasolt a leginkább jódhiány területeken élők plusz jóddal való ellátása, napi 100-200 mikrogramm mennyiségben. Fokozott jódbevitel szükséges például: várandósság és szoptatás idején, kamaszkorban, a változókor környékén, nehéz fizikai munka végzésekor, dohányzás, alkoholfogyasztás esetén.

Ha a strúma bizonyítottan jódhiány miatt alakul ki, az orvos jódpótlást javasol. Ez a kornak és nemnek megfelelő mennyiség bevitelét jelenti. Mivel csak igen kevés helyen végeznek az országban jódürítés-meghatározást, a jódhiányra a pajzsmirigy-hormonszintek arányából, a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatából, a pajzsmirigy-ellenes antitestek mennyiségéből és nem utolsósorban a lakóhely elhelyezkedéséből következtethetünk.

Amikor a jód szedése nem javasolt

Pajzsmirigy-gyulladás
Az autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladásban adott jód fokozhatja a gyulladásos folyamat aktivitását, így ilyen betegekben a jód adása ellenjavallt. Erre a beteget gondozó orvos felhívja a figyelmet.
Nem alkalmaznak jódkezelést göbös pajzsmirigybetegségben szenvedő betegeknél sem. Itt ugyanis lehetnek olyan göbök, amelyek hajlamosak önállóan működő területekké válni a pajzsmirigyen belül, és ezt a folyamatot indíthatja be a jódkezelés.

A túlzott jódfogyasztást ugyanakkor mindenkinek érdemes elkerülnie, mivel az az arra fogékonyaknál ki is válthatja a pajzsmirigy gyulladását vagy túlműködését.

AZ ÉLELMISZER, AMIBŐL 1 GRAMM ANNYI JÓDOT TARTALMAZ, MINT 20 JÓDTABLETTA

Békeidőben nélkülözhetetlen, megnövekedett radioaktív sugárterhelés esetén pedig életbevágó a jód, amit a szervezet nem tud maga előállítani, így többek között élelmiszerekkel kell bejuttatni.

A jód a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a szervezet nem képes előállítani, viszont nagy szüksége van rá: a pajzsmirigy a két hormonjának (tiroxin, trijód-tironin) termeléséhez veszi fel a vérből. Az említett két hormon az ember gyakorlatilag minden porcikájára hatással van: serkenti a növekedést, fokozza az anyagcserét, befolyásolja a testhőmérsékletet, a beszédet, a mozgást, a testsúlyt, a hangulatot.

Bár nélkülözhetetlen a mindennapokban, a jódra inkább az 1986-os ukrajnai (Csernobil) és a 2011-es japán (Fukushima) atomerőmű-balesetekhez hasonló katasztrófák idején irányul nagy figyelem. Ennek oka, hogy

A SUGÁRFERTŐZÖTT TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ SZEMÉLYEKNEK A SUGÁRBETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁT MEGELŐZENDŐ „JÓDTABLETTÁT” ADNAK.

A jódtabletta, hivatalos nevén a kálium-jodid, vagy jodid só a pajzsmirigyet védi. Az atomerőművekben használt urán maghasadásakor I-131 jód izotóp keletkezik, ami nukleáris baleseteknél a levegőbe kerülhet. Ha ez az aktív jód a szervezetben, egészen pontosan a pajzsmirigyben felgyűlik, az daganatos megbetegedéshez vezethet. Az inaktív, nem sugárzó jódot tartalmazó tablettákkal tulajdonképpen telítik a pajzsmirigyet, vagyis azt érik el, hogy ne jusson hely az aktív jódnak. Napi 100-130 milligramm jód tartalmú kálium-jodid tabletta szedése nagyjából elegendő a pajzsmirigy telítéséhez. Mivel az I-131 felezési ideje rövid (8 nap), a tabletta szedését pár hét után abba lehet hagyni.

Az ajánlott jódmennyiség egyébként 150-200 mikrogramm naponta (a mikrogramm a gramm milliomod része). Kiegyensúlyozott táplálkozással a nyugati országok lakói 100 mikrogramm körüli jódot visznek be a szervezetükbe, a hasznosulást azonban ronthatja az elfogyasztott klórozott víz.

EZ IS AZ OKA ANNAK, HOGY A VILÁGBAN HÁROM EMBERBŐL EGY JÓDHIÁNYBAN SZENVED. Pajzsmirigy-betegségben szenvedőknél gyógyszeres jódpótlás lehet a megoldás, várandósok és szoptató kismamák esetében a jódpótlás feltétlenül szükséges. A nem extrém esetekben viszont a jódhiány megelőzésére, a jód pótlására nem gyógyszer formájában kerül sor, hanem magas jódtartalmú ételek segítségével. 9 olyan élelmiszert népszerűsítenek világszerte, amelyek kimagasló jódtartalmuk miatt alkalmasak ennek a feladatnak az ellátására.

Magas jódtartalmú élelmiszerek:

Tengeri moszatok: a legkisebb jódtartalmú szárított algákból már egy 1 gramm is fedezi a napi jódszükséglet 10 százalékát.
AZ ABSZOLÚT REKORDER A SZÁRÍTOTT KOMBU ALGA, EBBŐL 1 GRAMMAL BEVISSZÜK A NAPI SZÜKSÉGLET (ÉS EGY JÓDTABLETTA) HÚSSZOROSÁT!
Tőkehal: 100 gramm tőkehal a napi jódszükségletünk 75 százalékát fedezi.
Natúr joghurt: ha 2 dobozzal eszünk belőle, aznap már nincs több gondunk a jódra.
Jódozott só: egy fél teáskanálnyi, vagyis 3 gramm jódozott só, szintén fedezi a napi szükségletet.
Garnélarák: 100 gramm a napi jódszükséglet közel 30 százalékát fedezi.
Tyúktojás: egy nagyobb belőle 16 százalék jódot biztosít, tehát a 6 tojásos rántotta éppen elég.
Tonhal: 100 gramm belőle a napi jód 13 százalékát biztosítja.
Aszaltszilva: 5 szemmel a napi jódszükséglet 10 százalékát fedezhetjük.
Holdbab, limabab, gesztenyebab: mindegyik ugyanaz a Dél-Amerikában őshonos babfajta, egy csésze főzött bab, a napi jódszükséget 10 százalékát fedezi.

FIGYELEM! Bár a vizelettel a felesleges mennyiség távozik, a jód túladagolható, a napi ajánlott mennyiség harmincszorosánál a pajzsmirigy túlműködése léphet fel, ami akár gyulladáshoz is vezethet. Az arra érzékenyeknek még alacsonyabb a küszöb, mivel náluk már napi 500 mikrogramm (az ajánlott adag 2-3-szorosa) fölött hosszútávon működési zavarok jelentkezhetnek.