Jósolni lehet, de nem érdemes, mondják a meteorológusok. Készülnek ugyan féléves előrejelzések is, de a Kárpát-medence térségének időjárása jellegzetesen szélsőséges, ezért kockázatos megbízhatónak vélhető prognózisokkal kecsegtetni az embereket, főleg, ha kertészkedőkről van szó. Mértek már 41 C fokot nyáron és mínusz 35 C fokot télen, tehát a különbség 76 C fok. De szűkebb időegységekben is tapasztalhatók anomáliák. Szinte biztosra vehető, hogy az idei tél is szolgál majd meglepetésekkel. Tény, hogy évről-évre enyhébbek a telek, s az évszakon belül egyre rövidebbek a kemény hideggel járó periódusok. A légkör fizikája azt mutatja, hogy az előző 150 évben egyenletes volt a melegedés, azonban az elmúlt 15 évben felgyorsult és intenzívebb lett. Készüljünk a télre!
…
A szakemberek szerint az évszázad második felében Magyarország és Szlovákia déli régióinak időjárása bizonyos mértékben mediterrán jellegűvé válhat. Nyáron forrósággal és nagy viharokkal, felhőszakadásokkal, télen kevesebb faggyal és hóval. Ebből annyit mindenképpen meg kell tanulnunk, hogy a növények vegetációs időszaka legalább 10 nappal hosszabb lesz.
A népi megfigyelések hitelességét az utóbbi esztendőkben eléggé megingatják a klímaváltozás ránk zúduló hatásai. Azonban a Medárd napi eső, az utána következő 40 napos csapadékos idővel, még eddig mindig „bejött”. Hogy – ha Katalin kopog, a karácsony tocsog – bejön-e, még nem tudhatjuk.
Ameddig lehet, örüljünk a csendes, napfényes, hosszú ősznek, amelyben minden kerti munka elvégezhető. Még a hanyagabb kerttulajdonosoknak is van idejük fedél alá, védett helyre vinni a fűnyírót, kistraktort, szerszámokat. Lehetőleg megtisztítva, beolajozva, esőtől, nyirkosságtól, hótól megóvni ezeket. Talán permetezőszeres, műtrágyáz zacskók és dobozok sem felejtődnek a kút, a komposztáló mellett, hanem a helyükre kerülnek. A garázsba, fészerbe, magas polcra, hogy a gyerekek véletlenül se érhessék el.
A legkomiszabb csapadék az ónos eső: készüljünk előre, készítsünk be fűrészport, fahamut, homokot a „kezünk ügyébe”, garázsba, fészerbe, folyosó végébe. És eszünkbe ne jusson konyhasóval (se ipari sóval) helyettesíteni, ha úgy hozza a szükség.
…
Gyékényt, nádtakarót, vesszőseprőt, hótoló lapátot, fagereblyét ugyancsak helyezzünk készenlétbe. Az örökzöldekről, gyümölcsfaágakról a ráfagyott jeget le kell veregetni, vagy a vastag, súlyos hótömeget lerázni, hogy tönkre ne tegye ezeket.
…
Ha túl enyhe marad az idő, kevés lesz a csapadék, akkor öntöznünk kell az elültetett facsemeték tövét, a fenyőket, a tujákat. Még a kint telelő zöldségeket is, a téli póréhagymát, a bimbóskelt, vagy a fodroskelt. Ha tövüket földdel takarjuk, törzsüket, föld feletti zöld részüket náddal, vagy gyékénnyel (ha szükséges), akkor február végéig, márciusig közvetlenül a kertből vihetjük a konyhába ezeket. (A téli kelfélék első főzővizét ki kell önteni, különben kesernyés, illetve édeskés maradna.)
…
A feketegyökér is a kertben várhatja meg a tavaszt. És a petrezselyem néhány, zöldjéért a földben hagyott gyökere is.
…
A túlságosan enyhe télben vígan kivárják a tavaszt a rovarkártevők. A kemény fagy megtizedelheti őket ugyan, de a fák kérge alatt a rovarpopulációk lárvái és petéi bújnak meg. Valóságos inváziót idézhetnek elő, ha időben nem alkalmazzuk a lemosó permetezést.
Legyen hát készenlétben minden szerszám a gyalogjárók biztonságossá tételéhez, nádkévék, vagy hullámospapír-tekercsek a fázósabb fák, bokrok védelméhez. És tüzelő, régi kályha, ha a fenyegető jóslatok – bárcsak tévednénk – a gáz-, villany időnkénti kimaradásáról bekövetkeznének.
…
Készüljünk fel, hogy derűsebb híreket, nyugodtabb időket, télen havat, tavasszal virágokat, nyáron kellemes meleget remélhessünk.