Miért barnulnak meg és száradnak ki sorra a tuják? Egy alapvetően egészséges növény meg tudna birkózni a kórokozókkal?
Mire nem figyeltünk?
Mit hanyagoltunk el?
Mindenhol ilyen állapotok vannak?
Nem tanultuk meg – hogyan kell ápolni – óvni ezeket az idetelepített díszcserjéket?
A tuják ültetése a kertekben és közterületeken jó néhány évtizede terjedt el és nyert egyre nagyobb teret és népszerűséget. Szlovákia szerte és Magyarországon is a települések ingyen, a községi/városi hivatalokon keresztül szinte számolatlanul kapták meg a lakosok házak köré, vagy belső elválasztó falnak, illetve élő sövénynek ültethető, formás, sudár, gyorsan növő díszcserje mennyiséget. Van, ahol a városok, falvak utcáit is szegélyezték vele, hogy tompítsa az áthaladó gépjármű-forgalom zaját, védje a portól, széltől, nyári forróságtól, téli szelektől, hófúvástól a házsorokat, járdákat…
Megszokták, megszerették az emberek, s ahol régebben akácok illatoztak, hársfák kínálták gyógyító virágaikat, tekintélyes diófák hullatták ősszel ízletes, zöld héjjal védett, érett termésüket, fél évszázad alatt a tuják váltak divatos, betelepített fákká az őshonos, sokhasznú régimódiak helyett.
Díszítő elemként is kiválóan mutatott az egyre terebélyesedő, tekintélyes kerítéssé növő tuja a szépen gondozott kertekben, a szomszédoktól egyre zártabbá alakuló családi tevékenység, pihenés, vagy szórakozás számára, egyszerűen ideálisnak látszott a sűrű, „zöldfüggöny”.
Ez így volt eddig. Azonban az utóbbi pár évben fokozatosan történik a tujákkal valami, idén pedig úgy tűnik, ez a folyamat felgyorsult. Mivel a jelenség tájainkon általánossá vált, így érinti minden tujával beültetett településünk területét. Tulajdonképpen az sem számít, hogy városban vagy kis településen van az a tuja, az állapot hasonló. Az örökzöldek megbarnulnak és elpusztulnak, végül pedig ki kell vágni mindet, – mindenütt. Nagy gond lesz ez, egész fasorok, tekintélyes védő funkciót betöltő magas sövények, zöld választófalak felszámolását kell megoldani.
A smaragdtujának nem jó itt
„Egyszerűen nem bírják már az itteni – megváltozott – klímát. Az utóbbi években hatalmas a szárazság, aszályosak és forróak lettek a nyarak, ezért a smaragd tuják kiszáradnak. A z élő sövények nyolcvan százaléka már tönkrement” – mondta Tudós-Konkoly Andrea dísznövénykertész.
Az extrém meleget a smaragd tuja viseli el a legkevésbé, a többi fajta talán átvészeli – jegyezte meg a szakember. A locsolás segíthet a problémán, de vannak esetek, amikor még ez sem menti meg az örökzöldet a kiszáradástól. A tujának vannak betegségei is, amelyek megtámadhatják, és amikor egyébként is meggyengült, kevésbé ellenálló, akkor ezek könnyen a végét jelenthetik. Valójában ennek a növénynek sok eső, párás levegő, hűvösebb klíma kellene, hogy jól érezze magát. Az évről évre fokozódó globális felmelegedés miatt azonban nem valószínű, hogy ez megvalósítható. A smaragd tuja megtartására már nem sok esély van.
Ezért a dísznövénykertész azt javasolja, inkább más, szárazságtűrő örökzöld növényeket ültessünk, ami ugyanúgy díszíti a kertet. A babérmeggyet vagy a leylandi ciprust ajánlotta, amely szintén tuja-féle, de sokkal strapabíróbb. A smaragd tujákat egyébként már sok helyen a babérmeggy váltotta fel.
Újabban a páfrányfenyő ültetését is ajánlják. (Nemsokára bemutatjuk,)
A bajok forrása csak részben a szárazság
Nem pusztán annyiról van szó, hogy nem öntöztük megfelelően a tujákat. Sok minden lehet az oka a barnulásnak. Akárcsak a többi dísz- és haszonnövénynek, a tujának is megvannak a maga természetes ellenségei. A leggyakoribb a tujafúró aranymoly (Argyresthia thuiella), melynek lárvái a levelekbe fúródva okoznak kárt: elsárgul-barnul a hajtáscsúcs, végül lehullik. De a pajzstetű sem kíméli a tujákat, tavasszal és a nyári rajzás előtt lehet kiirtani őket a megfelelő szerekkel.
Hatalmas pusztítást végez a boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva) is, ami a száraz melegben szaporodik, és elsősorban a legyengült növényeket támadja. Ez a rovar a tuja fás részeiben okoz károkat, és ahogy egyre inkább akadályozza a nedvkeringést, úgy szárad ki a bokor. Vegyszerrel nem lehet ellene védekezni, a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.
Gomba is okozhatja
A kabatinás hajtáselhalás leginkább ősszel támad, tavasztól pedig a pikkelylevél-barnulás tizedeli a tujákat. Ha még nem tarolta le teljesen a növényt a barnulás, kísérleteket lehet tenni a megmentésére. Az elhalt részeket érdemes levágni és megsemmisíteni, hogy ne fertőzze meg a többi örökzöldet.
Az ültetvényeket szinte járványszerűen pusztító betegségekből arra kell következtetnünk, hogy valószínűleg – kár a fáradságért! Új megoldások, életképesebb, a fokozódó felmelegedést elviselő, s az ettől lakó-és élettereinket megvédő fákat, cserjéket kell telepítenünk. És – a helyzetre való tekintettel uniós támogatásokra lesz szükség, hogy ne maradjunk égető napsütésben, lezúduló felhőszakadásokban – a természet, védelmet nyújtó, településeinket egészséges és szép zöld lombokkal körülölelő karjai nélkül.
