A felfedezésekre, itthon nemesített növényekre is érvényes, ami általában a küldetésükért élő emberekre, „senki sem lehet próféta a saját hazájában”. Az amarantusz, vagy amarant, ahogyan magyarul jegyzik (a disznóparéjfélék, Amaranthaceae családjába tartozik, latinul Amaranthus, szlovákul láskavec a neve), erre igazán a legjobb példa.
E növény őshazája Peru és Mexikó. Már az inkák is fogyasztották a mai növények ősét, erőt adó, egészségre jótékony hatása miatt. És állítólag Amerika őslakosainak, az indiánoknak is az amarantusz segített túlélni azokat az időket, amikor a hegyekbe száműzték őket.
Ma e biogabonaként, a lisztérzékenyek, élelmiszerallergiában szenvedők gabonájaként is emlegetett, nemesített amarantuszról igazán szuperlatívuszokban kellene beszélni. A legnagyobb túlélő. Tápanyagbomba. Ott, ahol az egyre melegebb éghajlati viszonyok miatt fokozatosan csökken a gabonafélék hozama, az amarantusz gyökerei nagyon mélyre hatolnak, hogy megszerezzék a tápanyagokat és a szükséges vizet. Optimális termesztési feltételek mellett egy négyzetméterről 3500 -11200 g magot is betakaríthatunk.
Szlovákiába 1986-ban kerültek első ízben amarantuszmagvak, de valójában csak hat évvel később kezdtek el kísérleti parcellákon foglalkozni a termesztésével. Ezzel párhuzamosan gyógyszeripari és élelmiszeripari felhasználhatóságának vizsgálatát is elkezdték. Az elemzésekből kiderült, hogy elsőrangú tulajdonságokkal bíró növényről van szó. Magja teljes értékű fehérjéket, ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaz. Megtalálható benne szinte minden, az emberi szervezet számára szükséges nyomelem. Keményítőmolekulái százszor kisebbek, mint a burgonyáéi, ezért a gyógyszer- és kozmetikai iparban egyaránt nagyszerűen felhasználható. Olaja a napraforgóénál is egészségesebb. Olyan telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amelyek csökkentik az erek, a szív megbetegedéseit, mivel segítenek eltávolítani a véráramból a koleszterint.
Aztán Csehországban elkezdték nagyüzemi termesztését és egyben feldolgozását.
Az élelmiszerüzletek polcain – elvétve, minden reklámot nélkülözve – már évek óta meg is találhatók a különféle, amarantuszból készült metéltek, levestészták, kekszek, liszt, sütemények. Kevesen ismerik, fogyasztják. Csak a fiatalok között népszerűek az amarantusz-üdítők, amelyeket frissítő energiaitalként árusítanak.
Az Európai Unió országai közös amarantusz- programot dolgoztak ki, amelynek áttörést kellene hoznia termesztésében és feldolgozásában. De az évekkel ezelőtt megszületett tervről nemigen hallani mostanában. Pedig jó lenne, ha az eddig ismert több mint 50 készítmény (liszt, kétszersült, sütemény, pehely, keksz, üdítők) mellett továbbiakat is gyártanának. Különös tekintettel a gluténmentes étrendet igénylőkre (lisztérzékenységben szenvedőkre). Az amarantuszmagból olcsóbban előállíthatnák mindazt, amit most a kímélő étrendekhez sokkal körülményesebben, drágábban lehet csak beszerezni.
A nemesített disznóparéjnak is nevezett amarantuszról tudjuk, hogy talajban nem válogatás. Egyetlen növényről kb. 900 újat lehet fölnevelni. Még 120 cm-re is megnő, néha olyan nehéz, hogy alá kell támasztani, mivel rókafark-szerű termései akár 20 ezer magot is tartalmaznak. Ezek pirosak, a mákhoz, illetve apróbb szemű lencséhez hasonlítanak. A száraz magok közönséges mákdarálón, vagy a makrobiotikus étrend szerint étkezők által használt gabonaőrlőn megdarálhatók.
Az amarantusznak magtól magig 120 nap a tenyészideje. Áprilisban, jól fellazított kerti földbe, ritka sorokba kell vetni, hogy kapálható, gyomlálható legyen. Palántáról azért nem célszerű a termesztése, mert korán mélyre ereszti gyorsan növő gyökerét, ezért körülményes az átültetése.
Az amarantusz fiatal, zöld levelei salátaként, párolva, levesként fogyaszthatók. Fehérje-, ásványi-anyag- és vitamin-tartalmuk ezeknek is rendkívül magas (C-vitamin 700 mg/100 g, B2-vitamin 2,1 mg/ 100 g). Zöldtömegük értékes takarmány.
A magjáért termeszthető Amaranthus curentus, A. hypochodnriaceus és A. caudatus mellett beszerezhető még Szlovákiában és Csehországban a főzeléknövényként, valamint gyógynövényként termeszthető Amaranthus tricolor, A. dubius, A. lividus, A. blitum, A. melancholicus vetőmagja. És az Amaranthus hypochondriaceus, meg az A. hybridus kereszteződéséből nyert K-432 és a K-343 vetőmagja. (h)
