Érthetetlenül sokan mellőzik még mindig a fekete retek (Raphanus sativus nigra) fogyasztását és termesztését. Pedig télen, a leve, mézzel keverve jobb köhögéscsillapító, mint bármelyik patikaszer. Kissé fűszeres ízű, mustárra emlékeztető illatú nyers húsa, vagy leve májtisztító, epeműködést szabályozó. Hús- és tojásfélék mellé hasonlóan fogyasztható, mint a hagyma, de a különféle zöldségsaláták ízét is fűszeressé, változatossá teszi. Legfontosabbak azonban élettani, egészségjavító hatásai. Felfúvódást szüntet, vizelethajtó. Ásványi anyagokban és vitaminokban rendkívül gazdag, tehát kiválóan alkalmas arra, hogy erősítse az immunrendszert, éppen abban az időszakban, amikor kevesebb a friss vitaminforrás.
A népi gyógyászatban évszázadok óta ismert mint emésztésjavító, epehajtó, epekőképződés-gátló és féreghajtó. A koleszterinszintre is jó hatással van. A benne található glükozinátok segítik a májat a méregtelenítési folyamatokban, emellett nagyon sok antioxidáns található a retek levében, melyek megvédik a sejtjeinket az oxidatív stressz okozta károsodásoktól.
Most kell elvetni a magját, 2-3 cm mélyre, utóveteményként. Az őszi betakarításig szépen megnő, tárolni úgy lehet, mint a céklát. Vannak gömbölyű és hosszúkás, hengeres gyökerű fajták is. Augusztus végétől szeptember közepéig ismét vethetjük a fekete retket. Ekkor azonban már nagyon oda kell figyelni, hogy ne legyen túlöntözve, hiszen ekkor az időjárás is jóval csapadékosabb, és a páratartalom is magasabb. Amennyiben túlöntözzük, úgy a termés hamar megrepedhet, és könnyebben meg tudja támadni a peronoszpóra, és egyéb, gombás betegségek.
Ma már a piacon is növekszik iránta a kereslet, mivel a sárgarépával, céklával, zellerrel együtt a Breuss-féle rákellenes zöldséglé-kúrák fontos alapanyaga.