Mindenhová jutott Medárd felhőszakadásnyi esőjéből, dió.- vagy akár gyerekökölnyi nagyságú jégből annyi, hogy tönkretett, amit ért. Ami a gyümölcsöt illeti, akár a fán maradt jégverte sebekkel, akár a fa alá került törve-zúzva, azonnal szedjük össze. Jobb esetben lekvár, dzsem lehet belőle – ha nem győzzük azonnal megfőzni, feldolgozni, legalább kimagozva, megtisztítva dobozoljuk be a mélyhűtőbe – amikor lesz rá időnk, a megfelelő módon megfőzhetjük. Talán – ami másképpen nem hasznosítható, menjen a cefrébe. Ne maradjon se a földön, se a fán „sebesült” gyümölcs, mert a párás, esős idő a penészek, gombabetegségek melegágya. A letört ágakat, gallyakat is úgy kell visszametszeni, hogy sebkezelővel azonnal kenjük be a megcsonkított felületet, nehogy megtámadják a gombás fertőzések.
Most már inkább az a kérdés, mi lesz itt jövőre?
A rügydifferenciálódás a termő virágrügyek kialakulása, fejlődése – tulajdonképpen a jövő évi termés alapja. Ha mindent szakszerűen végeztünk ez idáig, akkor ez nem jelent külön feladatot, fáradságos munkát. De ha figyelemmel akarjuk kísérni kialakulásukat, akkor tudnunk kell, hogy az almatermésűeknél a két- és többéves ágrészeken fejlődnek ki, a csonthéjasoknál pedig az egyéveseken. Ha a napfény átjárhatja a koronát, s vannak olyan rügyek, amelyeket a falevelek tömege táplál, s közben a fa nincs túlterhelve terméssel, akkor jut ereje a termő rügyek táplálására is. Fontos, hogy a fa egészséges legyen, kellő tápanyagot kapjon. Vizet már kapott most eleget, meg még kap is a hónap végéig biztosan, tehát úgy vizsgáljuk meg, s gyógyítsuk, hogy kettős feladatát a következő évben elláthassa, vagyis, hogy a rügydifferenciálódás és a termés fejlesztésére, érlelésére felkészülhessen.
Ahol a közepében vagyunk a cseresznye- és a meggyszüretnek, többször elhangzik a kérdés, vajon szárral, vagy szár nélkül kell-e szedni. A fára ilyen szempontból nem kell tekintettel lennünk. A saját érdekünk (a gyümölcs felhasználási módja) dönti el, kocsánnyal, vagy a nélkül szedjük-e. Ha piacra szánjuk, vagy több napig tároljuk, akkor szedjük kocsánnyal. Ha azonnal feldolgozzuk, szár nélkül is szedhetjük, a fa, később eldobja a rajta hagyott kocsányokat. Hát – most az időjárás adja fel a leckét: attól függ, milyen állapotban maradt meg a fán, vagy a fa alatt a termés. A lényeg, hogy mindenképpen le kell szedni.
Közben letermett a málna is. (A Lloyd George típusú fajták.) A letermett, elszáradó töveket metéljük ki, s hagyjuk meg a tavaszi hajtásokat. Ezek adják szeptemberben, októberben a második termést. A tövekre szórjunk NPK ipari trágyát, s rá komposztot. Dolgozzuk a talajba, s ahol nem volt eső – ritka kivétel – ott jól öntözzük be. A ribiszkebokrokból, miután leszüreteljük, szintén kimetélhetjük az 1-2 legidősebb termőágat (a fekete ribiszke 4 évesnél öregebb, a piros 5 évesnél öregebb gallyait), hogy több napfény jusson a bokrok megmaradó termőrészein képződő termőrügyeknek. Ugyanez a metszési mód vonatkozik a köszmétére is.
A rügydifferenciálódás minden gyümölcsnél végbemegy. A szamócát is gyommentesen kell tartani. A levélbetegségek ellen is védelemre van szüksége, csak így várhatunk a következő évben is jó termést. Ha előfordulna az atka (felismerhetjük a foltokban hervadó növényzetről, amely olyan, mintha leforrázták volna) FLUMITE 200 szerrel permetezzük. Bár a várakozási ideje 28 napos, mégis jobb, ha 10 nap múlva megismételjük vele a permetezést. Közben (ha kell) öntözzük, s nitrogénnel trágyázzuk is. A legjobb, ha a gazdaboltokban érdeklődünk, mert valószínűleg vannak újabb, környezetkímélő szerek is, amelyeket éppen az ilyen kritikus időjárás közben bevethetünk.
A fekete szeder 3-4 héttel a málna után érik. Nagyon hajlamos a szürkepenészre. Ha kell, még megpermetezhetjük környezetkímélő, gazdaboltokban ajánlott szerrel. Jól kötözzük ki, hogy legyen elég légjárata. A szél nélküli eső ellen védjük fóliaborítással.
Mivel igen sok az eső, a betegségek már ott vannak a gyümölcsfákon, a növényeken. Továbbra is védekezzünk a szükséges időközökben az almánál a lisztharmat és a varasodás, a szőlőnél a lisztharmat és a peronoszpóra ellen. A monília veszélye is fenyeget Állandóan ellenőrizzük, nem támad-e. De a legnagyobb figyelmet az M9-es alanyon lévő almákra, a korai kajszira, őszibarackra, almára fordítsuk. Kezeljük a fákat, szedjük fel a földről a levert termést, hogy ne fertőzze rothadásával az arra érzékeny bogyósok bokrait, meg a fákat. Már csak a következő év termésére számíthatunk.
