A végrendelet szerinti öröklésről a polgári törvénytár harmadik fejezet 476. § rendelkezik.
Az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg. A végintézkedések leggyakoribb, és ezért legfontosabb típusa a végrendelet. A törvény alapján az öröklésre akkor kerül csak sor, ha az örökhagyónak nincs végrendelete. Ezért ha biztos akar lenni abban, hogy vagyonát az örökösei az Ön akarata szerint kapják majd meg legegyszerűbb végrendeletet készíttetni. A végrendeletben halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről örökösei jóváhagyása vagy tudta nélkül is szabadon rendelkezhet.
A közjegyzők segítenek elkészíteni a szakszerű, alaki és formai szempontból is kifogástalan, a törvényi követelményeknek megfelelő végrendeletet, valamint teljes körű tanácsadást nyújtanak az örökhagyó számára.
Három tipikus hiba, ami miatt érvénytelen egy végrendelet
1. nincsenek számozva az oldalak
2. nincs minden oldal aláírva,
3. olyan tanúval – például közeli hozzátartozóval – íratják alá a végrendeletet, aki maga is
örököl, így vele szemben hatálytalan lesz az irat.
(1) Az örökhagyó vagy saját kezűleg írhatja meg a végrendeletét, vagy más írásos formába foglalhatja tanúk jelenlétében, vagy közjegyzői jegyzőkönyv formájában.
(2) Minden végrendeletben fel kell tüntetni az évet, hónapot és napot, amikor aláírták, egyébként érvénytelen.
(3) Több örökhagyó közös végrendelete érvénytelen.
a
A saját kezű végrendeletet saját kezűleg kell leírni és aláírni, egyébként érvénytelen.
b
A végrendeletet, amelyet az örökhagyó nem saját kezűleg írt, saját kezűleg kell aláírnia és két, egyidejűleg jelenlévő tanú előtt szóban kinyilvánítani, hogy az okirat az ő végakaratát tartalmazza. A tanúknak a végrendeletet alá kell írniuk.
c
(1) Az az örökhagyó, aki képtelen olvasni vagy írni, a végakaratát három, egyidejűleg jelenlévő tanú előtt fejezi ki okiratban, amelyet fel kell olvasni és a jelenlévő tanúknak alá kell írni. Ugyanakkor meg kell erősítenie előttük, hogy az okirat az ő végakaratát tartalmazza. A lejegyző és felolvasó lehet valamelyik tanú is; a lejegyző azonban nem lehet egyúttal a felolvasó is.
(2) Az okiratban fel kell tüntetni, hogy az örökhagyó képtelen olvasni vagy írni, továbbá, hogy ki jegyezte le az okiratot, és ki olvasta azt fel fennhangon, és hogy az örökhagyó mi módon erősítette meg, hogy az okirat az ő valós akaratát tartalmazza. Az okiratot a tanúknak alá kell írniuk.
d
(1) Az örökhagyó a végakaratát közjegyzői jegyzőkönyvbe is foglaltathatja; külön törvény szabályozza azt, hogy mikor kell az eljárást tanúk előtt megvalósítani.
(2) A kiskorúak, akik betöltötték 15. életévüket, végakaratukat csak közjegyzői jegyzőkönyv formájában fejezhetik ki.
(3) A világtalan személyek végakaratukat szintén három, egyidejűleg jelenlévő tanú előtt, okiratban fejezhetik ki, amelyet fel kell olvasni.
(4) A siket személyek, akik képtelenek írni vagy olvasni, végakaratukat közjegyzői jegyzőkönyv formájában vagy három, a jelbeszédben jártas és egyidejűleg jelenlévő tanú előtt, okiratban fejezhetik ki, melyet jelbeszédben kell tolmácsolni.
(5) Az okiratban fel kell tüntetni, hogy az örökhagyó képtelen olvasni vagy írni, továbbá, hogy ki jegyezte le az okiratot és ki olvasta azt fel fennhangon, és hogy az örökhagyó mi módon erősítette meg, hogy az okirat az ő valós akaratát tartalmazza. Az okirat tartalmát annak lejegyzése után jelbeszédben kell tolmácsolni; és ezt is fel kell tüntetni az okiratban. Az okiratot a tanúknak alá kell írniuk.
e
Tanúk csak olyan személyek lehetnek, akiknek jogi cselekvőképessége képessége nem korlátozott. Nem lehetnek tanúk világtalan, siket és néma személyek, valamint olyanok, akik nem ismerik a nyelvet, amelyen a szándéknyilatkozat készült, továbbá azok a személyek, akik a végrendelet szerint örökölni fognak.
f
Sem a végrendelet szerinti, sem a törvény szerinti örökös, sem a hozzájuk közel álló személyek nem működhetnek közre a végrendelet elkészítése során, mint hivatalos személyek, tanúk, írnokok, tolmácsok vagy felolvasók.
477. §
A végrendeletben az örökhagyó kijelöli az örökösöket, esetleg maghatározza részesedésüket vagy a dolgokat és jogokat, amelyek rájuk fognak szállni. Több örökös esetén, ha nincs meghatározva a részesedésük, érvényes, hogy részesedéseik egyformák.
478. §
A végrendelethez kapcsolódó bármilyen feltételeknek nincs jogi következményük; a 484. § (1) bek. második mondatának rendelkezése ezzel nincs érintve.
479. §
A kiskorú leszármazottaknak legalább annyit kell kapniuk, amennyi az ő örökrészük a törvényből adódóan, a nagykorú leszármazottaknak legalább annyit, amennyit az ő örökrészük fele tesz ki a törvényből adódóan. Amennyiben a végrendelet ezzel ellentétes, akkor ez a része érvénytelen, hacsak nem került sor a szóban forgó leszármazottak kitagadására.
480. §
(1) A végrendeletet egy későbbi érvényes végrendelet hatálytalanítja, amennyiben nem állhat meg mellette, vagy ha a végrendeletet visszavonják; a visszavonásnak olyan formában kell megvalósulnia, amilyen a végrendelethez szükséges.
(2) Az örökhagyó hatálytalanítja a végrendeletet azzal is, ha megsemmisíti az okiratot, amelyre az íródott.
