A szép levendula bokornak a sok-sok napsütésen kívül a kulcsa a metszés. Ha nem metszünk, sőt a virágokat nem szedjük le, pár év után nem lesz szép a bokrunk. Mint ahogy akkor sem, ha nagyon mélyen történik a metszés. A francia levendula a legalsó erősen fás részbe való vágást már nehezen tolerálja, – itt jegyezzük meg, hogy az angol levendula még kevésbé – ha ki is hajt, nem biztos, hogy teljesen helyreáll. A kezdődő fás részbe történő metszés után általában gond nélkül újrahajt, de visszavetheti a növény fejlődését. Alapelvként azt mondhatjuk, hogy a fás rész felett 1-2 ujjnyival végzett metszés segítségével dús lombú, sűrű bokrokat nevelhetünk.
Az új hajtásokat vágjuk vissza, hogy bokrosodjanak, ugyanis, ha az első évben levágjuk a virágbimbókat róla, akkor a következő évben nagyobb bokrunk lesz. A spanyol levendulának (L. stoechas), a közönséges levendulának (L. angustifolia) és a holland levendulának (L. x intermedia) akár harmadát, felét is vissza lehet metszeni. Ez segít a bokrok egészségesen és fiatalon tartásában, de vigyázzunk, mert ha ennél lejjebb metsszük vissza, akkor a szárak elhalhatnak.
Fássá válhatnak
Azok a levendulák, amelyeket nem metszenek, a bokor középső részénél fássá válhatnak. A levendulákat egy évben legalább egyszer meg kell metszeni. Amennyiben ősszel metsszük meg, figyeljünk rá, hogy jóval az első fagy veszélye előtt tegyük azt. A sövényvágókkal nyugodtan lehet a levendulát is formálni. A levendulát tavasszal is meg lehet metszeni, miután elvirágzott, vagy kora nyáron. Mindig hagyjunk azonban zöld leveleket is a bokron, mert, ha túlságosan visszavágjuk, megeshet, hogy a növény nem éli túl.
Azok a bokrok, amelyeket fiatal korukban nem metszettek meg, lehet, hogy nem élik túl az erős metszést. Amennyiben a levendulabokor már három éves, és még soha nem volt megmetszve, akkor lehet, hogy a metszéssel nem érünk el semmit, és jobb ha kicseréljük a bokrot. Ha vannak új hajtások a fás rész alatt, akkor azokat elkezdhetjük óvatosan metszeni, hogy elősegítsük az alsó levelek növekedését. Minden évben metsszünk egy kicsivel többet belőle, és metsszük minél közelebb a fás szárhoz, anélkül, hogy belevágnánk a fába.
Tavasszal, a levendula általában időjárástól is függően, március végén, április elején kezd el hajtani, az ágacskák végén élénk zöld színben elindul a hajtás, majd április végén, május elején szárba is szökken a bokor. Természetesen a megnyúlt szárakat már ne metsszük, március végéig az igazító metszéssel is végezzünk.
Ősszel, nyár legvégén elképzelhető, hogy lesz még egy lényegesen kisebb mennyiségű másodvirágzás, de sarjúhajtások kis virágokkal szinte biztosan megjelennek. Elvirágzás után ha gondoljuk újra formára nyírhatjuk a levendulát.
Fontos:
Ha a bokrot nagyon megmetsszük, úgy, hogy nem marad rajta levélzet, az nagy valószínűség szerint megöli a növényt. Lépésről lépésre kell metszeni őket. Tavasszal vágjuk vissza 1/3-át, hogy serkentsük az új hajtásokat. Miután kinőtt az új levélzet, vágjuk vissza újra 1/3-át, hogy elősegítsük az új hajtások növekedését a növény tövénél. Az új hajtás kinövése után vágjuk vissza a bokrot a hajtások felett. Soha ne vágjuk ki az idős fás részeit, hacsak nem halottak.
