Már nemcsak úgy nézünk rájuk, mint a kegyelet virágaira. Szívesen befogadtuk a kertünkbe, mivel számtalan faja, fajtája között nyáron nyílót, vagy a fagyokig virítót egyaránt találhatunk.
Ez az Ázsiából származó növénynemzetség több mint 200 fajt és temérdek fajtát számlál. Alapvetően margaréta virágú, de különleges formájú, magasságú, egynyári, vagy félcserje, sőt évelő fajtái is vannak. Az aranysárgától a krémszínűig, a bíborpirostól a kék és a lila, vagy a különféle színkeverékekből álló szirmúakig szinte felsorolhatatlan változatban díszítik a szépet szerető emberek otthonait, köztereit, találkozóhelyeit. A Távol-keleten nemcsak dísznövényként foglalja el a legrangosabb helyet, egyes változatait teaként, salátaként is fogyasztják.
Nálunk sokan kedvelik kertjükben, házuk falánál az évelő krizantémokat, amelyek a gyengébb fagyokat is kibírják. Vannak viszont, akik a nagyon mutatós nyári fajtákból ültetnek a díszkertbe, teraszra néhány bokornyit.
Az anemone fajtacsoport virágai emlékeztetnek a margarétára, a pompon fajták apró, tömött, teltvirágúak, a tűlevelűek szirma vékony, hegyes, rendkívül elegáns, teltvirágú fajta.
A krizantém rövidnappalos növény, virágképződése csak akkor indul meg a hajtásokban, amikor a nappalok már rövidülni kezdenek. Nálunk ez az időszak szeptember kezdődik, s októberben teljesedik ki. A termesztők emiatt úgynevezett „terminkultúrákban” nevelik a krizantémokat. Ennek a lényege, hogy a nappalok hosszát az üvegházakban árnyékolással vagy pótmegvilágítással, mesterségesen szabályozzák. Ezzel a módszerrel akár napra pontosan időzíthető, hogy mikor kezdjen virágozni a növényállomány.
Az utóbbi években általában cserepes krizantémok kerülnek a sírokra október végén, november első napjaiban. Az idén, a korán beköszöntő talaj menti fagyok miatt, ezekből is a gömb alakú, ellenállóbb fajták. Mivel a cserepezést követően nemigen áztatják be az eladók a hatalmas krizantémbokrok tövét, jól tesszük, ha megfelelő tálkába állítva helyezzük ezeket a sírokra, s bőséges mennyiségű vizet juttatunk a gyökereikhez, különben igen gyorsan elszáradnak.
A nagyvirágú krizantémok vágott virágként kerülnek a sírvázákba, vagy az otthoni virágtartó edényekbe.
Tény, hogy a krizantém az egyik legtartósabb vágott virág. Ha a váza vizébe egy kis sót és cukrot teszünk, meghosszabbíthatjuk az élettartamát. Persze, kint a fagyé a döntő szó. Bent viszont, akár három hétig is eltartható, ha nem fűtött helyiségbe kerül.
Még miben gyönyörködhetünk?
Ha kiültettük az éppen csak egy-két virággal nyíló árvácskát (akár az óriás, akár a törpe fajtából), még gyönyörködhetünk is benne, amíg beköszönt a tél. A legfontosabb azonban, hogy meggyökeresedik, megerősödik.
A színes levelű díszkáposzták (ha nem sajnáltuk a pénzt vagy a fáradságot: vagy készen vettük a palántáit, vagy magunk vetettük, neveltük), most kezdik igazán díszíteni a kertet, amikor a többi vetemény, növény már bekerült a tárolókba. Akkor színesednek be, amikor hidegre fordul az idő.
Teendők – távirati stílusban
- A gyepet legkésőbb október végéig nyírhatjuk, különben megsínyli a telet.
- Gondosan gereblyézzük össze a fűnyesedéket, meg a lehulló falombot. Ha a gyepen hagynánk, kipusztulna alatta a fű.
- Fagyérzékenysége miatt inkább tavasszal ültessük el a nyári orgonát, a kínai kékakácot.
- Október végéig elültetett rózsák még fejlesztenek új gyökereket, mielőtt a talaj átfagyna, ezek tavasszal erősebben hajtanak, mint a később – vagy csak tavasszal – telepített példányok.
- Vigyázat, szakszerű ültetésre és bőséges öntözésre van szükségük. A most ültetett rózsák hajtásait csak tavasszal vágjuk vissza.
- Ha kertünk szeles területen fekszik, telepítsünk szélvédő sövényt. Ez ne legyen túl sűrű. Mindig a fő szélirányra merőlegesen ültessük.
- Októberben a lombhullató sövények telepítése időszerű.
- A kertben ne maradjon szétszóródott hulladék.
- A nem használt tömlőkből folyassuk ki a vizet, s vigyük fedett, fagymentes helyre. Semmi esetre se hagyjuk kint, mert szétfagyhat. A kerti csapokat ugyancsak vízteleníteni kell.
