Szlovákiában minden ötödik ember szenved tőle, több mint 1 millió az allergiások száma. 2025-ig Európa lakosainak 50%-át sújtja majd ez a – ma még – megállíthatatlanul terjedő kór:
Az allergia
Mi is ez tulajdonképpen? Az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek az egészséges embernél semmilyen reakciót nem keltenek. A leggyakoribb allergének a pollen (pl. parlagfű), élelmiszerek, gyógyszerek, állati szőrök, poratka, nehézfémek. A klasszikus allergia elsődleges oka az immunreakció, amelyben hízósejtek és IgE antitestek vesznek részt.
Bármilyen anyagot, ami antitest-termelést vált ki, antigénnek nevezünk. Azokat az anyagokat pedig, amelyek antitest –termelést, és további immunreakciókat (allergiás reakció) váltanak ki, allergéneknek nevezünk. Minden allergén egyben antigén is. Az elmúlt évtizedekben az allergiás megbetegedések előfordulási gyakorisága ijesztő ütemben nőtt.
Számos vizsgálat kutatja, hogy egyéb okok, – pl. genetikai hajlandóság mellett, – az allergiás esetek gyakorisága mennyire függ az illető ország fejlettségétől, iparosodott, városias voltától, lakóinak fogyasztási szokásaitól.
Az allergia okai
Az allergiás nátha az ún. atópiás betegségek közé tartozik, s mint ilyen jellemző a több génes öröklődés és a halmozott családi előfordulás. A hajlamos egyénben már korán megkezdődik az érzékenység kialakulása. Leggyakrabban tehát virágporok és házi poratka, valamint állati szőrök a kiváltó okok.
A feketeüröm, a parlagfű és a többi allergén növény évszázadok óta megtalálható az ember környezetében. Azt, hogy ezek ennyire agresszívvá váltak, a civilizációs ártalmak egyenes következményének tekintik a szakemberek, mivel a különböző szennyező anyagok által sérült, tönkretett nyálkahártyán a pollenek könnyebben meg tudnak tapadni. Újabban az allergia kiterjedését is megfigyelték.
Például ha macskaszőrre allergiás valaki, később egyéb allergénekre is érzékennyé válhat. A stressz is hozzájárul az allergiás esetek legújabb kori növekedéséhez, hiszen tartós stresszhelyzetben felborul a szervezet immunrendszere és erősödhet az allergiás reakciókra való készsége.
Foglalkozási megbetegedés is lehet (gabonaliszt, pamut, latex, stb.) ritkábban táplálkozási ún. allergének tej, tojás, dió. Leggyakoribb allergiát kiváltó élelmiszerek még: szójafehérje, gabonafélék, földimogyoró, zeller, sárgarépa, petrezselyem, eper, dinnye. Keresztallergiáról beszélünk, ha a szervezet a különböző allergiát kiváltó fehérjéket azonosként ismer fel.
Ez azt jelenti, hogy egy, az eredeti allergiát kiváltó fehérjéhez hasonló másik fehérje is kiváltja az immunválaszt. Keresztallergiát okozhatnak: tehéntej fehérje a marhahússal vagy tojásfehérje a szárnyasokkal, reakciót adva a szárnyasok húsára, tollára is. A tenger gyümölcsei – a különböző eredetű halak, kagylók, rákok, tintahal, polip is erős keresztreakciót mutatnak egymással. Olajos magvak között is gyakran alakul ki keresztreakció.
Az allergia tünetei
A légúti allergének által kiváltott reakciók: az orrfolyás, orrdugulás, tüsszentés, könnyezés, szemviszketés, szájpadlás-viszketés, kipirulás, kiütések, foltok a bőrön, légszomj, köhögés, vérnyomásesés, legsúlyosabb esetben ún. anafilaxiás sokk; ez utóbbi beavatkozás nélkül halálos is lehet.
Táplálékallergia esetén többnyire kiütés, duzzanat, hányás, hasmenés jelentkezik, a nyers zöldség vagy gyümölcs fogyasztásakor az évadtól függetlenül bármikor. Bőrtünetek: kiütés, bőrgyulladás, ekcéma. Idegrendszeri tünetek: viselkedészavar, alvászavar, migrén, fáradékonyság. Vérképzőszervi tünetek: bőr- vagy nyálkahártyavérzések, vashiányos vérszegénység.
Az allergia diagnózisa
Tüdőgyógyász (pulmonológus) végzi az allergének kimutatására szolgáló bőrtesztet, és az asztma kizárására vagy megerősítésére szolgáló légzésfunkciós tesztet. Ha szükséges, radiológiai képalkotó vizsgálatokat kérnek: mellkas röntgen, arcüreg röntgen vagy CT. Gyógyszerszedés vagy más ellenjavallat miatt, ha a bőrteszt nem kivitelezhető, akkor IgE alapú laboratóriumi vizsgálat végezhető légúti, táplálék vagy ún. keresztallergia és még speciális allergének, mint pl. a méhcsípés kimutatására.
Az allergia kezelése
A gyermekkorban kezdődő allergia általában kinőhető, természetesen vannak kivételek. Minél később kezdődik egy allergiás megbetegedés, annál kisebb az esélye a gyógyulásnak. Kezeléskor a legfontosabb teendő az allergének kiküszöbölése/elkerülése, és a tünetek csillapítása.
A klasszikus orvoslásban használatos készítmények a tünetek enyhítésére szemcsepp, orrspray, bőrtünet esetén kenőcs, krém. Ha a lokális kezelés nem elegendő szisztémás kezelés, azaz gyógyszer szedése válik szükségessé a szezon idejére. Csak nagyon kivételesen előrehaladott vagy veszélyes esetben alkalmaznak szteroidot a számos mellékhatás miatt.
A tünetek csillapítására alkalmazott nem klasszikus orvosláshoz tartozó kezeléseket akupunktúra, homeopátia, szakemberek tájékoztatásával és irányításával és következetesen végrehajtva érdemes elvégezni.
Anafilaxia
Vannak olyan allergiás esetek –beleértve az ételallergiát és a rovarcsípést is- amikor megvan annak a lehetősége, hogy komoly reakciót indíthat be, ez az anafilaxia. Ez egy életveszélyes állapot, amelyben sokkot kaphat a beteg.
Az anafilaxia tünetei és jelei a következők lehetnek:
- eszméletvesztés
- feledékenység
- légzéskimaradás
- gyors, gyenge pulzus
- bőrkiütés
- émelygés, hányás
- légúti duzzanatok, melyek gátolhatják a légzést
Allergia ABC
Állati szőr okozta allergia: Azok a proteinek, melyek az állatok bőrében lévő mirigyekben és a nyálában találhatóak, allergiás reakciókat okozhatnak. Ezek kialakulása akár több évet is igénybe vehet, és a tünetek, még több hónappal az állattal való kapcsolat után is megmaradnak.
Szamócaallergia: A szamóca fogyasztását követő tünetek megjelenésének több oka is lehet. A svéd Lund University biokémikusai a szamócában is megtalálták azt a fehérjét, amely szerkezeti hasonlóságot mutat a korábban a nyírfa pollenében azonosított allergénnel.
Extrém hőallergia: Akik a magas hőmérsékletre érzékenyek, azok számára 43 fok fölött valóságos kín az élet. A bőrük perceken belül égésszerű tüneteket produkál: ezt kiválthatja akár a nyári strandolás, otthoni főzés, meleg étel vagy frissen főzött kávé is. Ennek fordítottja a nagyon hidegre való allergia: egy hűtött üdítő, jégkocka, egy hideg fürdő vagy akár egy frissítő fagyi ájulást és sokkot is okozhat.
Ételallergia: Tej, kagyló, mogyoró és gabona okozza a legtöbb ételallergiát. Az allergiás reakció általában már percekkel az adott étel elfogyasztása után jelentkezik. A tünetek, melyek között szerepelhet asztma, hányás, nyelési nehézség, igen komolyak lehetnek. Legjobb, ha az allergiás ember kerüli azokat az ételeket, melyekre allergiás lehet, ám ha mégis megtörtént a baj, antihisztaminokkal kezelhető.
Fémallergia: A leggyakrabban bőrtünetekkel jelentkezik. Jellegzetes tünetei az érintett területen jelentkező vörösség, viszketés, duzzanat, hámló, kiszáradt bőr.
Fogkrém-allergia: A fogkrémekben található fluorid allergén tulajdonságain kívül a fogkrém ízét biztosító egyéb összetevők is gyakran okozhatnak allergiás reakciót.
Földimogyoró allergia: A földimogyoró allergia előfordulása különösen kisgyermekek esetében gyakori. Az allergiás tünetek a kismértékű irritációtól egészen az életveszélyes reakcióig terjedhetnek.
Gabonaallergia: Gabonaallergia esetén az arra érzékeny egyénben, gabona alapú termékek fogyasztását követően viszonylag gyorsan allergiás reakció alakul ki, melynek során bőrtünetek és/vagy emésztőrendszeri tünetek és/vagy légúti tünetek jönnek létre.
Gyógyszerallergia: Bizonyos gyógyszerekre való allergia akár életveszélyes is lehet. A tünetek között szerepelhet csalánkiütés, égő szem, nyelési nehézség. A legjobb elkerülni az érzékenységet kiváltó gyógyszert, ám ha megtörtént az allergiás reakció, antihisztaminokkal vagy szteroidokkal kezelhető. Komoly tünetek előfordulásakor epinefrin ajánlott.
Hormonális fogamzásgátlóval szembeni allergia: Allergia bármilyen külső hatásra kialakulhat, de fokozott rizikóval kell számolnunk megjelenésére a szervezetbe bevitt anyagok esetén. Speciális formája az allergia megjelenésének a valamely gyógyszerszedés mellett jelentkező típus.
Kazeinallergia: Ha a szervezet az elfogyasztott tejben lévő kazeint allergénként észleli és ellene kóros immunválaszt ad. A kazein allergia nem keverendő össze a tejcukor, azaz a laktóz intoleranciával.
Latex allergia: A kesztyűkben, az óvszerben, illetve egyéb egészségügyi eszközökön található latex is okozhat allergiát. A tünetek között szerepel a bőr és szemirritáció, orrfolyás, tüsszögés, valamint orr és bőrviszketés. Az allergiás reakció a bőrpírtól és viszketéstől egészen az anafilaxiáig terjedhet.
Lisztérzékenység: Ez a vékonybél krónikus, felszívódási zavarhoz vezető megbetegedése, mely az étkezéssel bevitt bizonyos növényi fehérjék hatására alakul ki az erre fogékony egyénekben.
Mosópor-allergia: A mosóporokat és tisztítószereket forgalmazó cégek két jelzővel igyekeznek megnyerni a fogyasztókat a termékek megvásárlására. A kulcs minden esetben a nagy tisztító erő és a tartós, kellemes illat. Gyakran azonban épp ezek okozzák a kellemetlen panaszokat is.
Műköröm-allergia: A nem megfelelően alkalmazott készítmények okozzák a legnagyobb bajt, de a profi termékek sem jelentenek feltétlenül garanciát. Allergia bármikor, bárkinél jelentkezhet, a lényeg, hogy vegye komolyan a tüneteket!
Napallergia: Vannak emberek, akiknek a napozás nem jelent örömet, épp ellenkezőleg. Ha hosszabb-rövidebb ideig a napon tartózkodnak, hólyagok, kiütések jelennek meg rajtuk, melyek viszketést okoznak.
Nikkel allergia: A lakosság 30 százaléka szenved a nikkel allergia tüneteitől, közöttük is különösen magas, mintegy 80-90 százalék a nők aránya. A nikkel allergia tüneteit számos, a hétköznapok során is használt eszközzel történő érintkezés is kiválthatja.
Parlagfű allergia: Összegyűjtöttük a parlagfű allergiával kapcsolatos fontosabb információkat, melyek hasznos segítséget nyújthatnak a parlagfű virágzásának heteiben.
Penicillin allergia: Egészségügyi és anyagi következményekkel is jár, ha egy beteg, a korábban felmerült penicillin allergia gyanúja miatt kap a betegségére az előírttól eltérő kezelést.
Pollenallergia: A füvek, fák, azok termései szénanáthát vagy szezonális allergiát okozhatnak. A tünetek között megtalálhatjuk a tüsszögést, orrfolyást, viszkető, könnyező szemeket.
Poratka-allergia: A lakáson belül jelentkező allergiás tüneteket nagy százalékban a házi poratka jelenléte okozza. A tüsszögéssel, orrdugulással és köhögéssel járó panaszok a téli időszakban felerősödnek, megfelelő kezeléssel azonban mindez elkerülhető.
Rovarcsípés allergia: A rovarcsípésre allergiás embereknél akár életveszélyes reakciók is felléphetnek. Tünetei a nehéz nyelés, a csípés helyén feldagadt, kipirosodott bőr, mely akár hetekig tarthat, emellett szédülés, fáradtság és alacsony láz.
Speciális allergiák: Allergia kialakulhat új, allergénként eddig ismeretlen természetes vagy szintetikus anyagokkal szemben is, mivel az allergiás betegségek lényeges tényezője a környezetszennyeződés fokozódásával is járó életmódváltozás.
Szénanátha: Az allergiás eredetű nátha a lakosság mintegy egytizedét érinti. A betegség ugyan nem gyógyítható, de a tünetek alapján könnyen diagnosztizálható és hatékonyan kezelhető.
Szobanövény-allergia: Kerti- és szobanövényeink tudatos megválogatásával sokat tehetünk azért, hogy a csökkentett allergén-mennyiséggel allergiás tüneteink is enyhüljenek.
Tavaszi allergia: A szokatlanul enyhe idő hatására egyes kora tavaszi allergén növények virágpora már korán megjelenik a levegőben, ilyenkor az allergiások tünetei is jelentkezhetnek.
Tehéntej allergia: Tejallergia akkor áll fenn, amikor a szervezet az elfogyasztott tejben lévő tejfehérjét allergénként észleli és ellene kóros immunválaszt ad.
Téli allergia: Gondoltuk volna, hogy milyen veszélyeket rejt magában egy kedves plüssállat, melyet karácsonyi ajándékként választottunk? Lehetséges, hogy a hosszabb ideje fennálló köhögés, tüsszögés és orrfolyás nem megfázás, sokkal inkább a lakásba került fenyőfa, plüss játék következménye?
Tojásallergia: Egyre gyakoribb a tojásallergia kialakulása, nagyjából a lakosság 1%-a allergiás a tyúktojás valamely összetevőjére. A diagnózis legtöbbször gyermekkorban születik meg, hiszen az első tünetek akkor válnak nyilvánvalóvá, mikor a hozzátáplálás megkezdődik.
Vegyszerallergia: A mindenütt jelenlévő, bennünket körülvevő vegyszerek legtöbbje szerencsére nem veszélyes, ha viszont az immunrendszer terhelése olyan méreteket ölt, vagy a vegyszer magas koncentrációban van jelen, akkor érzékenység alakulhat ki ezek valamelyikével szemben.
(forrás: Webbeteg.hu)
Éves pollennaptár
Kérjen beutalót az allergológushoz!
Ha a felsorolt tünetek, tünetegyüttesek gyengítik az egészségét, bonyolítják a munkavégzését, mindenképpen forduljon kezelőorvosához. Ő adhat beutalót a szakorvoshoz Ma már egyszerűbben és főleg gyorsabban elkészítik a teszteket, mint néhány évtizeddel ezelőtt. És kitűnő gyógyszerek, szemcseppek, krémek segítik az életünket rendkívüli módon megnehezítő betegség tüneteinek visszaszorítását, megszüntetését.
