Ha ismerjük a fukszia igényeit, gyönyörködhetünk a fejlődésében, májustól az első fagyokig tartó virágzásában. A lényeg, hogy a háznak azon az oldalán kapjon helyet, amely kevés napot kap, ahol félárnyék van. Nálunk csak egy-két fajtája télálló, ezért ezt a fásodó szárú évelő növényt (Fuchsia speciosa) inkább cserepes szobanövényként tartjuk. Pedig 100 botanikai faja, több ezer vadon élő, kerti dísznövényként ismert fajtája van. Kúszó, csüngő, felálló, bokor vagy fa, lágyszárú és fás közül választhatnak a kedvelői. Nálunk többféle hibridet kínálnak a szaküzletekben. Ezek is rendkívül változatosak, mind a virágok alakját, mind azok színét tekintve.
Lehetnek gömbölydedek, hosszúkásak, fehérek, rózsaszínűek, lilák, kékek, pirosak, csöngőek vagy felállóak. A lényeg, hogy jó vízáteresztő, tápanyagokban gazdag, laza földben bokrosodhassanak. A gondos metszés még dúsabb hajtásra, virágzásra serkenti őket. Rendszeres öntözésük is elengedhetetlen. Akár a teraszon, akár az erkélyen helyezzük el, a lényeg a félárnyék, a jó táptalaj és az öntözés.
A fukszia nevét egy német orvos-botanikusról, Leonhart Fuchs-ról kapta. Levelei tojásdad alakúak, csüngő, harang alakú csöves virágai pedig két színből tevődnek össze. A szirmok minden esetben azonos színárnyalatúak, míg a csészék és a cső gyakorta más színűek. A csészelevelekkel körbe ölelt virágkoronából porzószálak és egy igen hosszú bibe emelkednek ki, amely még érdekesebbé teszi a virágot. Ezek a növények igazán jó megoldást jelentenek árnyékos balkonok és ablakok díszítésére, mivel nem szeretik a tűző napot, viszont a rózsaszín és a lila szín árnyalataiban pompázó virágaik üde színfoltot biztosítanak. A virágzás májusban kezdődik és helyes ápolás esetén egészen az első fagyokig szakadatlanul tart.
Gondozása
Mivel az árnyékot szereti, célszerű olyan helyre ültetni, ahová csak reggel süt a nap. Tápanyagban gazdag, üde, jó vízelvezetésű talajt igényel. Kedveli a széltől védett és magas páratartalmú helyeket. Nyáron folyamatosan öntözni kell, és nem árt a föld tápanyag utánpótlásáról is gondoskodni. Kora tavasszal, még az első hajtások megjelenése előtt érdemes visszavágni a növényt, mivel ezzel elősegítjük az újabb hajtások növekedését, s akár kisebb fácskává is alakíthatjuk cserepes növényünket. A semleges vagy az enyhén savas kémhatású földben érzi jól magát. Amennyiben át szeretnénk teleltetni növényünket, akkor a fagyok előtt vigyük hűvös, sötét helyre és folyamatosan csökkentsük az öntözés mennyiségét. A legideálisabb hőmérséklet a tél folyamán 7-12’C. A növény ilyenkor elveszíti a leveleit és pihenő időszakba kerül, ami azonban szükséges ahhoz, hogy a következő évben is erőteljesen tudjon növekedni, s így a kártevők is kisebb eséllyel támadják meg. Március közepén helyezzük a növényt világos helyre, vágjuk vissza, és ha szükségesnek látjuk, ültessük át nagyobb cserépbe.
