Csak a boldog, jövőjüket együtt tervező családok telepítenek facsemetét azzal a szándékkal, hogy minden nemzedék minden tagjának legyen a kertben saját fája. És micsoda öröm, büszkeség, ha évekkel, évtizedekkel később is ott áll, s terem, a nagyapa, a legkisebbik fiú, vagy az édesanya fája. Mindig meghatottan emlékeznek arra, aki ültette…
Mielőtt ültetni kezdünk, feltétlenül gondoljuk át, hogy kertünk adottságai melyik fa számára megfelelőek. A talaj minőségének, a terület fekvésének, a szabad hely nagyságának van jelentősége. A talaj minősége javítható, azonban a fekvés meghatározó. Védettebb helyre a fagyérzékeny fák kerüljenek, északi szeleknek kitett oldalra olyanok, amelyek bírják a kemény teleket, s védhetik a többi fát. A legtöbb kezdő kertészkedő tál közelre ülteti egymáshoz a facsemetéket, a fejlődő, terebélyesedő fának aztán nincs elég helye.
Ősszel
Ősszel telepíthető gyümölcsfák: alma, körte, szilva, meggy, dió (fekete dió), a cserjék közül a málna, ribiszke, egres, josta, áfonya, mogyoró.
A bogyósokat már október közepétől ültethetjük, a facsemetéket, miután a levelek lehullottak.
Kétféle facsemetét vásárolhatunk: földlabdásat vagy szabadgyökerűt. A földlabdással könnyebb bánni, s szinte mindig megered. Viszont a szabadgyökerű olcsóbb. A lényeg, hogy csak minősített, szalaggal, védjeggyel ellátott facsemetéket vásároljunk.
Ültetés előtt
Már egy-két héttel az ültetés előtt készítsük elő az ültető gödröket. Szinte mindig szükséges trágyával, komposzttal, tőzeggel, tápanyagokkal feljavított földkeverékkel „kibélelni” a facsemeték bölcsőjét. A földlabdás töveken a jutazsákot nyugodtan rajtahagyhatjuk, csak a műanyag zsinegeket kell eltávolítani. A szabadgyökerű fácskákat előzőleg vízbe kell állítani, az elszáradt, letört, sérült gyökérrészeket metszőollóval le kell vágni. A fás szárúakat olyan mélyre ültessük, ahogy előzőleg a faiskolában is álltak. Az oltási hely nagyjából 10 cm-rel kerüljön a földfelszín fölé. Először a gödör felső részéről kiásott földet lapátoljuk vissza, a tápanyagokban szegényebb, mélyebbről való része kerüljön felülre. A fácska körül taposással is tömörítsük a talajt, de csak annyira, hogy a gyökerek ne sérüljenek. A tő körül tapossunk ki egy olyan mélyedést, amelynek a segítségével az öntözővíz a gyökérzónához szivárog majd. Nyúlánk facsemeték mellé támasztékot, karót is helyezzünk, nehogy a szél kiforgassa, elmozdítsa.
