A borostyánszőlő, porcelánbogyó (Ampelopsis brevipedunculata) a falra, kerítésre, akár 6 m magasra is felkapaszkodó kúszócserje. Apró virágait legfeljebb a méhek veszik észre, ezekből őszre egészen különleges, opálosan csillogó bogyók fejlődnek , zöldes, kékes és lilás színben. A porcelán fényű, színes bogyók a megsárgult levelek között, nagyon látványosak.
Többféle neve is van ennek a vadszőlőnek: szűz szőlő, változékony borostyánszőlő. Tudományos neve is lehet többféle: Ampelopsis brevipedunculata, Ampelopsis glandulosa var. Brevipedunculata.
Ha beszerzését fontolgatjuk, gondoljunk arra. hogy akár 10 m hosszúra is megnőnek az ágai, nevelhető kapaszkodó vagy csüngő formára is. Rendkívül gyors növekedésű, fagytűrő. Észak-Amerikában invazív növénynek minősítették szívós alkalmazkodóképessége miatt, ugyanis az erdőszéleken minden más növényt képes elnyomni. Lombhullató, ez a lombtalan állapot kihajtástól függően akár májusig is húzódhat. Ha a virágküldő – ezt a cserjét is kínáló szolgálatoktól – a lombhullási időszakban rendeltük meg, és a csomagból kibontott növény levelei hullanak, ez a növény minőségét és növekedési készségét nem befolyásolja. A cserjét a megfelelő gondozás szerint évente akár többször is metszhetjük. Így a növény mérete a metszéseknek megfelelően alakul. A cserjék virágzási ideje változó, a virágzást követően az elvirágzott részeket a szakszerű gondozás részeként eltávolítjuk.
Az ajánlatos ültetési távolság 4 m. Csak aki irányítani képes a növekedését, az szerezze be, különben agresszív terjedésével minden más növényt elnyom – sőt az épületek, kerítések felületét is kikezdi.
Levele tarka, zöld alapon krémszínű és rózsaszín szabálytalan alakú foltokkal. Virága apró, jelentéktelen, tavasz végén, nyár elején nyílik, zöldessárga színű, jó nektártermelő, a méhek szívesen látogatják. Függőleges felület (kerítés, pergola, apácarács, kopasz fal) összefüggő befuttatásához javasolt ültetési távolság: 70-90 cm.
Termése: 5-9 mm-es gömb alakú bogyók, porcelánszerűen csillogóak, színük zöldesfehér, halványkék, kék, halványlila, türkizkék. Mérgezőek, de a madarak megeszik.
Fajtái:
• Ampelopsis glandulosa ‘Elegans’ – fiatal levelei még nem krémszínűek, de fiatal hajtásai tartósan rózsaszínűek, kicsit lassúbb növekedésű.
• Ampelopsis brevipedunculata var. maximowiczkii – kék bogyójú.
Vadszőlők:
A Parthenocissus q. engelmannii (borostyánszőlő) Rehd., a típusénál erősebb tapadókorongokkal és kisebb levélkékkel; a Parthenocissus q. murorum (Focke) Rehd. kerekvállú, széles-tojásdad levélkékkel. Északi oldalra ültetve, falakra, száraz fatörzsekre futtathatók, lombjuk ősszel pirosra színeződik.
Parthenocissus tricuspidata (repkény vadszőlő) Planch. Hazája Japán. Tapadókorongokkal magasra kapaszkodó cserje.
Fényes zöld, ősszel pirosra színeződő levelei háromkaréjosan széles-tojásdadok v. a fiatal hajtásokon hármasan osztott, kisebb levélkéjűek. Virágai jelentéktelenek.
A Parthenocissus. t. veitchii (tapadókorongos vadszőlő) Rehd., a típusánál kisebb, kihajtáskor pirosló, csipkés-fogas, tojásdad v. hármas levelű változat. Nyáron megzöldülő levelei ősszel újból piroslók. Napsütéses falak befuttatására alkalmas.