Mármint a vetőládát, dobozt, vagy cserepet? Egyáltalán, megéri-e „kicsiben” elvetni a zöldségfélék vetőmagját, felnevelni a kertbe szánt palántát? Attól függ, milyen körülményeket tudunk kialakítani a csírázó magvak, érzékeny, pici növények számára: egyenletesen meleg hőmérséklet, optimális fényviszonyok (világos, de nem tűző napfény) lágy, langyos, permetező öntözővíz, jó levegőáramlás, semmi huzat, állandó talajnedvesség-pótlás.
Van, aminek a vetőláda elegendő, például a mini paradicsomnak, a babnak, a töknek, az uborkának, az egynyári virágoknak.
De – a zeller, a paprika, a paradicsom számára nem mindegy, hogy a felsoroltakból az egyik vagy a másik tényező néha-néha hiányzik, valamiből több, vagy kevesebb van-e.
Minőségi vetőmagból egészséges palántát csak optimális körülmények között, hozzáértő kertészkedő tud nevelni. Aki nem tud a palántanevelésre elég időt szánni, vagy nincs hozzá kellő türelme, inkább vásárolja meg „készen” a palántákat, mielőtt ki akarja ültetni. Kidobott pénz, elveszett idő a szakszerűtlenül végzett vetés, tűzdelés, palántanevelés.
A palántanevelés során előnyös mesterségesen kevert, boltokban kapható földet is alkalmaznunk, a legjobb, ha mindezt fele-fele arányban tesszük a kertünkben lévő feketefölddel.
A magvetés helye lehet egyenesen a termesztő létesítmény talaja (például fólia vagy üvegház) vagy szaporító láda.
A ládákba elvetett magoknak a kelésig csak hőigénye van, fényigénye még nincs. Le is lehet takarni a ládákat karton vagy újságpapírral, így kisebb a kipárolgás és gyorsabban kel a mag. Kikelésig az optimális hőmérséklet 20-22oC. Ne idegeskedjünk, és ne hajítsuk még ki a ládát, ha a mag nem kel ki azonnal. Paprika esetében a kelés 3-4 hétig is eltarthat, míg a paradicsom, karalábé akár 7-8 napra elkezd kibújni a földből. No, ettől kezdve kell kicsit jobban odafigyelni az ültetvényünkre.
