Ha a következő hónapokban, a különböző médiákban, szakportálokon gyakrabban dicsérik majd a magas ágyás előnyeit, mi már tudni fogjuk, miről van szó. Hiszen többször is bemutattuk, mi több, elkészítésének módját is szemléltettük, mivel világszerte népszerű, főleg az idősebbek, vagy a derekukat kímélők körében.
A kisebb kertek, vagy a jó térkihasználás szempontjai mellett még a szélsőséges időjárás következményeinek kivédése miatt is rendkívül hasznos megoldásnak tartjuk. Főleg azok számára, akik valóban pontosan kiszámítva, csak a család szükségleteinek kielégítését tartják szem előtt, amikor a friss zöldség, a szamóca, vagy a bogyós gyümölcsök termesztésére vállalkoznak kis területen.
Az öntözés éppúgy takarékosabb és hatékonyabb lehet e kisebb, valóban elhatárolt területeken, mint ahogyan az ilyen ágyásokban nem fenyegeti a zöldségféléket a felhőszakadás után a napokig, vagy hetekig az ágyásokat borító belvíz, vagy egyenesen a gyökérzetet is a talajból kimosó, lezúduló eső sem.
Sőt, még a füves udvar karaktere is megmaradhat, miközben a konyha közelébe, a kút mellé, ahol éppen nincs útban, elhelyezünk egy-egy téglalap alakú, négyszögletes, tetszetősen (fahasábokból vagy deszkából) összeácsolt magasabb ládát, vagy olyan, alul a talajba ágyazott, csak oldalról bekerített építményt, amely akár mutatós, esztétikailag különleges jelleget adhat a házunk tájának.
Ahol olyan a terep, s van rá lehetőség, terméskővel, betonlapokkal is borítható a magas ágyások oldala, de vesszőből, gyékényből font védőborítást is láttunk már, főként a kör alakú építményeken.
A lényeg, hogy könnyű hozzáférést biztosítsunk a kertészkedőknek. Hasznossága mellett pedig mindegyik – dísze lehet az udvarnak, a pihenőkertnek. Gyerekek, tolókocsira kényszerülők, időskorúak számára sem fárasztó, kellemes és hasznos időtöltés lehet így a kertészkedés.
És környezetkímélő jelentőségéről még nem is beszéltünk.
Környezetkímélő
Az észak-déli vagy kelet-nyugat irányú magas ágyás az ideális. Hossza szabadon választható, viszont szélessége ne haladja meg a 150 cm-t, mert különben nem lenne művelhető mindkét oldalról. Rendszerint a 120 cm-es szélesség válik be. A 70-80 cm-es magasság rendkívül praktikus és megkönnyíti a munkát.
Alapanyagként a legjobban a vörösfenyőből készült rönkök és lécek használhatók, de szálfák és élfák is készülhetnek belőle. A tartós fafajták mellett, amilyen a vörösfenyő vagy az akác, téglából, terméskőből is építhetünk ágyást.
A talajt először 25 cm mélyen a kijelölt területekről fel kell ásni, kilapátolni. Később az ágyás rétegezéséhez felhasználhatjuk.
A kertünk fáiról, bokrairól levágott gallyak vagy a vörösfenyő forgács legalább 25 cm (de jobb, ha 40 cm) vastagságban, 15-20 cm-es darabokra aprítva (ami 4-6 éven keresztül szolgálja majd a többi tápanyaggal együtt a növények egészséges fejlődését) borítják az ágyás talaját. A rőzsére durva komposztot, falombot, vagy fűnyesedékkel kevert termőföldet szórunk. Istállótrágya, komposzt is kerüljön az alsóbb rétegekbe. A rétegezést durva, majd finom komposzt elterítésével zárjuk.
A vegetációs időszak ezekben az ágyásokban meghosszabbodik, mivel a belsejében hő fejlődik a bomlási, érési folyamat következtében.
A nitrát-gyűjtő zöldségféléket (paraj, mángold) az első két évben ne itt termesszük. Viszont a retek vagy a zeller – kiváló kezdésnek. Egész korán elvethető a saláta magja is, a belső hő termelődése gyorsan csírázásra serkenti. A hagyma, vagy a káposztafélék, az uborka, vagy a paradicsom is bő termést hoz. Kiválóan alkalmas a magas ágyás a szamóca termesztésére is. De kialakítható olyan talajösszetétel is, amely a különlegesebb zöldségfélék termesztését is lehetővé teszi.
