A földdel dolgozó ember bizalmatlanul fogad minden újítást. De, csak amíg meg nem győződik például a talajtakarás hasznosságáról. Mostanában egyre sürgetőbb a figyelmeztetés, próbáljuk ellensúlyozni a globális felmelegedés hatásait. A perzselő nyári forróság ellen például, a talaj takarását javasolják. Ez, ha alaposabban átgondoljuk, nem akkora újdonság. Hiszen a fóliasátrak, a melegágyak (bennük a trágyával átmelegített talaj), szintén a kinti hőmérséklet ellensúlyozását szolgálják. Ezek, valamint a különféle, fagy elleni védelemre, vagy az időjárás szélsőséges hatásainak mérséklésére alkalmazott fóliák is talajtakarók. Ugyancsak talajtakaró a télre szétterített falomb, fűnyesedék, szalma, az ágyásokra helyezett fenyőgally, gyékény-, vagy nádtakaró. Egészen a legutóbbi évekig ezeknek az alkalmazása a kemény fagyok elleni védelmet szolgálta.
Alig vártuk, hogy az egyenletes meleg, a csapadékos, majd napfényes időszakokkal váltakozva, lehetővé tegye, hogy elvetett, elültetett növényeink a talajban természetesen, különböző takarások nélkül fejlődhessenek. Ismerjük ugyanis a különbséget a napfény érlelte zöldség és gyümölcs, meg a mesterséges körülmények között termesztettek között.
Ha enyhe a tél
Az enyhe télt követően, a már februárban ránk köszöntő tavasz, a földközelben, nyárra akár 50 C fokra is felhevülő talaj azonban arra figyelmeztet, cselekednünk kell, ha nem akarunk kiégett kerti vetemények fölött keseregni.
Azt már tudjuk, télen mi tartja melegen a talajt: A 25 cm-es hótakaró 10 C fokkal, az átlátszó műanyag fólia 5-10 C fokkal, a fekete fólia 3-6 C fokkal, a barna tőzeg 1-3 C fokkal növeli a talaj hőmérsékletét..
Hogy tavasszal és nyáron, illetve ősszel mi hűti le, már kevesebben tudják: Az érett komposzt 3-6 C fokkal, a fűrészpor 3-5 C fokkal, a széna, lekaszált fű 4-7 C fokkal, az árpa- és búzaszalma 3-8 C fokkal csökkenti a talaj hőmérsékletét.
De azért azt is tudnunk kell, hogy a melegkedvelő zöldségfélék alá most sem tehetünk hőmérsékletcsökkentő talajtakarást. Ez lassítaná a fejlődésüket, s gyökérrothadást idézhetne elő. Ugyancsak meggondolandó, érdemes-e kockáztatni a szamóca kiégését feketefóliás talajtakarással ott, ahol az utóbbi években gyakran mértek a megszokottnál lényegesen magasabb hőmérsékleti értékeket.
Nem ajánlatos a gyomnövényeket meghagyni talajtakaróként. Helyettük érdemes szárazságtűrő zöldtrágya-növényeket vetni. A szakboltok egyre szélesebb kínálattal rendelkeznek. Vannak „zöldhumusz”, „kertdoktor” elnevezésű keverékek, amelyek a gyomok és a talajkártevők ellen is hatnak, illetve megfelelően növelik a tápanyagok tartalmát.
Az egyéves gyomok növekedését azzal is gátolhatjuk, ha a talajt 5 cm vastagon friss komposzttal takarjuk. Virágszegélyekhez tőzegtakarást alkalmazhatunk. A bokrok és a fák között sűrű, erős növekedésű talajtakaró növényeket vethetünk. A bársonyvirág, vagy büdöske (Tagetas) is elszórható talajtakaró növénynek, a fonálférgek és más talajkártevők ellen kiváló. Ne féljünk vele tarkítani a zöldségek ágyásait. Viszont a készen kapható, fóliazacskós csomagolásokban kapható kéregmulcsot, tűlevelűekből készült mulcsot ne alkalmazzuk a zöldségfélék és a gyümölcsfák, cserjék alá, károsan hatnának ezek fejlődésére. Kérjünk tanácsot a szakembertől, figyelmesen olvassuk el a csomagolásokon feltüntetett útmutatásokat.
