A leghőérzékenyebb zöldségfélénk a csemegeuborka. Előnevelve május közepénél korábban nem érdemes kiültetni, hogy a fagyok károsítását elkerüljük. Viszont a csemegeuborka vetését, eredeti helyére, május elején elkezdhetjük. Porhanyós szerkezetű, de jól tömörített, nyirkos földbe, fészkekbe vagy sorba szórhatjuk ki a magokat. A sarabolás, kapálás, a sorok közötti későbbi kényelmesebb termésszedés módját figyelembe véve alakítjuk ki az egysoros, vagy duplasoros távolságot. Ehhez természetesen pontosan „húzzuk a csíkot”, előre bejelöljük a vetés, ültetés helyét.
Egysoros elrendezésben 100-120 cm legyen a sortávolság. Ikersoros termesztésnél a 160×40+40 cm az ajánlott távolság. A csemegeuborkát, mivel kisebbre nő, 80 cm-es sortávolságra vessük. Soros vetésnél méterenként 10-15 magot szórunk ki egyenletesen, fészkes vetésnél 4-5 szem magot szórunk egy-egy fészekbe, ezeket 4-6 cm távolságban képezve egymástól.
Vannak, akik különböző mélységbe vetik az uborkamagot, még április folyamán. Ezzel vállalják a talaj menti fagyok esetleges kockázatát, amely a sekélyebbre ültetett magokból korábban kikelt növényeket elpusztíthatja. A mélyebbre vetettek azonban később kelnek, ezek megmaradnak. Kísérletező kedvűeknek való ez a módszer. Május elejét nyugodtan megvárhatjuk, hogy biztosra menjünk. Kiskertekben elterjedt módszer, hogy a bevetett sorokat, fészkeket vékonyan betakarják tőzeges, trágyás földdel, komposzttal. Ez védi is, táplálja is, mivel közben öntözni is kell, és megakadályozza a talajfelszín megkeményedését.
