Állandóan azt hajtogatjuk, fogyasszunk több mángoldot, ha a boltok polcaira csak nem bír odajutni, termesszük a kertünkben, vagy akár az erkély virágládáiban. Hogy miért? Mert rendkívül gazdag K-vitaminban. A menopauza után a nők csontritkulását (csonttörési kockázatát) 50 százalékkal képes csökkenteni. Aki nem tudja megszokni különlegesen fűszeres illatát, az ne a lila vagy a sárga erezetűek közül válasszon, hanem a fehér, vagy zöldes levélszárúak közül. Ezek kevésbé erős illatúak, jobban emlékeztetnek a parajra, vagy a sóskára.
Sok bennük az antioxidáns is, ezért hatékonyan védenek a rákos megbetegedésektől. És – ami még mellettük szól, bőségesen teremnek, választhatunk évelő fajtákat, vagy egyéveseket. Friss, harsányzöld, hatalmas leveleik nagyon kiadós zöldfőzelék mennyiséggel látják el a háztartást. Olcsó, kevés gondozást (kapálás, gyomlálás, rendszeres öntözés) igénylő növény.
A mángoldszüret egész őszig eltarthat a kertben, ha körültekintően szedjük le a leveleit.
Ha a dús bokrok külső leveleit óvatosan, egyenként kitörjük, vagy késsel kimetsszük, akkor a közepéből újabb levelek képződnek. Mindig csak annyi szárat és levelet szedjünk le, amennyire szükségünk van. Tehát nem kell egyszerre felszámolnunk az egész állományt. Akár át is telelhet, s mindig lesz friss mángoldunk. Tartsuk tisztán az ágyást, s főleg a szedés után öntözzük.
A mángold lágy szárú, kétéves növény, az első évben csak a gyökere és a lombozata fejlődik ki, és a második évben fejleszti ki a magszárát, amelyen először a virágok, majd a megtermékenyülésük után a magvak jelennek meg. A kertben általában egyéves növényként termesztjük, hiszen a leveleit és a levélnyeleit használjuk fel.
Az árnyékot nem szereti ott megnyúlik, gyengén fejlődik. Ezért lehetőleg a kert állandóan napos részére ültessük. Talaj-előkészítése a szokásos őszi mélyásásból és az azt megelőző trágyázásból álljon.
Az íze a spenóthoz (paraj) hasonló, de annál erőteljesebb. (Főleg a piros erezetű mángoldé.) A levelekből náluk általában a spenóthoz hasonló főzeléket készítenek, a levélnyelek pedig a spárgához hasonlóan használhatók fel. De töltve is nagyon változatossá, egészségesebbé teheti az étlapunkat: Miután leforráztuk és hidegvízben leölbítettük a leveleit, őrölt csirke-vagy pulykahússal, gombával, vagy más, rizses fantázia-keverékkel kis tekercsekké göngyölve, tejszínnel vagy húslevessel meglocsolva párolhatjuk. Aki üdült már Horvátországban, ott egyszerűen fokhagymával meghintve, vajjal, olívaolajjal kissé megcsepegtetve körítésként adják a párolt húsok mellé. Emésztésserkentő, ízletes és könnyű levélzöldség, még a káposztafélékre érzékenyek is fogyaszthatják.
A mángold értéke abban rejlik, hogy akkor van zöld főzelékféléhez, körítéshez alapanyagunk, amikor a kora tavasszal vetett spenót szezonja már elmúlt.
A levéllemezek előfőzve, turmixolva igen praktikusan – kis téglácskák formájában – lefagyaszthatók, de egész levelek, egymásra simítva szintén jól kibírják a fagyasztást, olvasztást – utána ugyanúgy tölthetők, mint frissen leszedve.
