Sokkal egyszerűbb a brokkoli termesztése, mint a karfiolé, mégis ódzkodnak tőle. Kevesen fogyasztják, pedig még a kímélő étrendekben is ott a helye. Nem terheli a gyomrot, a beleket pedig védi a megbetegedésektől. Rákellenes hatása ma már közismert, kutatások igazolják. Számos más betegség megelőzésében is segít (ízületi bántalmak, szívelégtelenség, vérszegénység, ideggyengeség), ezért fogyasszunk belőle minél többet. A brokkoli rövid tenyészidejű fajtáiból még palántázhatunk április végén, május elején, majd vethetünk augusztus folyamán is, attól függően, mennyire lesz kedvező a brokkoli számára az időjárás. Ha sorra vetjük, később egyelnünk, illetve ritkítanunk kell.
A káposztafélék családjába tartozik, hasonló a termesztési módja is. Nyár végén és kora ősszel szépen fejlődik , s a tömöttebb, fő rózsákon kívül, később még a levelek hónaljában is fejleszt szép, kisebb rózsákat, ha nem vágjuk ki tövestől, hanem a földben hagyjuk.
A brokkolis receptek az utóbbi időben nagyon népszerűek. Olyannyira, hogy szinte keresettebb már, mint a karfiol. A brokkoli szezonban sok háztartásban ez az egyik fő alapanyag, ebből készülnek a különböző finomságok. Bár a szezon nem tart hosszú ideig, azonban a brokkoli le is fagyasztható, így egész évben könnyedén hozzájutunk. Ráadásul nagyon egyszerűen, gyorsan elkészíthető, számos finom fogás remek alapanyaga. Bár elsősorban a brokkolikrémlevest és a rántott brokkolit ismerjük, de ezen kívül is számos felhasználási módja ismert.
Brokkolit ezért együnk naponta
A brokkoli az egyik legjótékonyabb hatású zöldségünk, amely telis-tele van fontos tápanyagokkal. Mutatjuk, miért érdemes naponta fogyasztanunk:
Egy csészényi tartalmaz:
- 20 kalóriát
- 3,6 g szénhidrátot
- 2,1 g fehérjét
- 2130 nemzetközi egységnyi A-vitamint
- 113 mg B6-vitamint
- 66,2 mg C-vitamint
- 34 mg kalciumot
- 62 mg vasat
- 17,75 mg magnéziumot
- 46,86 mg foszfort
- 23,75 mg káliumot
Milyen hatásai vannak a szervezetünkre?
A brokkoli glükozinolátokat és C-vitamint tartalmaz, amelyek védelmet nyújtanak a sejtkárosodás ellen és felveszik a harcot az oxidatív stresszel. Szulforafán-tartalmának köszönhetően pedig rendszeres fogyasztása a vércukorszintünket is egyensúlyban tartja. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a brokkoli és más keresztesvirágú zöldségek fogyasztása a rákos megbetegedések kockázatát is csökkenti.
Hogyan fogyasszuk?
Vásárláskor figyeljünk a frissességre, amelyet leginkább üde, vízzel telt levelei garantálnak. Az apró rózsák bimbósan a legfinomabbak, tehát a sárgászöld virágok megjelenése a brokkoli fején nem a friss minőség jele – sokkal inkább arra figyelmeztet, hogy túlérett, hervadásnak indult.
Elkészítése és fogyasztása sok szempontból megegyezik a karfioléval vagy a kelbimbóéval, a szár esetében pedig a spárgáéval. A leszedett fej a növényről leválasztva is kivirágzik, így bár hűtőben eláll 1-2 napig, sokat veszít jó minőségéből. Ha nem tudjuk azonnal elkészíteni, 3-4 perces előfőzést (blansírozást) követően fagyasszuk le.
Különben előfőzés nélkül se salátákhoz ne keverjük, se besamellel, vagy sajttal borítva ne kezdjük el sütni. Főzése – levesként – egyszerű. Gyökérzöldséget vékonyra szeletelve éppúgy adhatunk hozzá, mint póréhagymát. Végül lisztes rántás nélkül elég elturmixolni. Fűszerezni a család ízlése szerint lehet akár friss fűszernövényekkel, akár szárítottakkal.
