Nem tudhatjuk, mit hoznak a következő napok, hetek, a lényeg, hogy az idén talán nem kell attól tartanunk, hogy „megfázott” a dughagyma. Fagymentes éjszakák tíz fokos nappali hőmérsékletek a legutóbbi évekig télinek számító hónapokban. Ahol mégis volt egy-két csípősebb éjszaka, ott azért jobb, ha kicsit „melengetjük” az ültetőanyagot.
Aki már termesztett dughagymáról vöröshagymát, tapasztalhatta, hogy az újhagyma fejlődésével párhuzamosan sokszor a magszár fejlődése is megindul. Ez a hagymát értékesíthetetlenné teszi, mivel fogyasztásra, felhasználásra, a húsos fejrész kifejlődése nélkül alkalmatlan. Ennek ellenére sokan visznek a piacra kora tavasszal ilyen, első pillantásra mutatós újhagyma csomót, amelyben akár 2-3 darabnak is hiányzik az ehető fejrésze, de hogy ez ne tűnjön fel, gondosan kimetszik a zöld, hengeres szárak közepéből a magszárat.
Hogy a piacról csemegéző vásárlónak ne kelljen csalódnia hazai zöldségtermesztőiben, jobb, ha az ültetésre szánt dughagymát hőkezelésnek vetik alá néhány hétre – különösen akkor, ha azt hosszabb-rövidebb ideig tartó hideghatás érte. Hogy ne következhessen be az ültetést követően az ún. vernalizáció, az ültetendő dughagymát tegyük 35-38 C fokos hőmérsékletű helyre (régebben a kemencére, vagy a szekrény tetejére tették), ma talán, a radiátor közelébe lehet elhelyezni, papírdobozokba szétterítve. Nagyobb mennyiséggel dolgozó kertészkedők a szárítókat használják hőkezelésre. Ne siessünk: várjuk meg, mit hoz a március: hátha még érvényes a régi mondás, hogy a kutya nem eszi meg a telet…
Nem érdemes túl korán ültetni, akkor nagyobb biztonsággal számíthatunk arra, hogy egészséges, egyenletesen fejlődő újhagymánk lesz.