Ha a szakboltok vetőmag-kínálatát végignézzük, gondolkodjunk el fölötte. Mennyi új zöldségfélével bővült a választék az utóbbi évtizedekben. A mángold, a brokkoli, a kínai kel, a hagymafélék, saláták egész sora. Kissé bátrabbak is lehetnénk saját veteményesünk tervezésekor. Ne csak az áruházak polcáról szerezzünk be ezekből néha-néha. Próbálkozzunk a termesztésükkel is. Mielőtt elkezdődhetnek a kinti munkák, még beszerezhetjük a kerti talaj tápanyag-ellátása javításához szükséges trágyaféléket. Jó, ha pontosan tudjuk, milyen elemek hiányoznak belőle. Illetve, hogy hová mi kerül majd. Mindkét szempont meghatározó.
Megpróbálkozhatunk azonban új zöldségfélék termesztésével is
A kalette (virágcsíra, Petit Posy, Brukale vagy Brusselkale néven is ismert) egy kelkáposzta hibrid növényi márkaneve. A hagyományos tenyésztési technikákkal keresztezik a kelkáposzta és a kelbimbó növényeket. Az új növénymagas tápanyagú zöldségként említi az irodalom, amelyet nyersen vagy főzve is meg lehet enni. A kelbimbóhoz hasonlóan ezek a növények is magas szárakon nőnek, amelyeken a bimbók keletkeznek. Elég időigényes a termesztése, mivel az érettség eléréséhez 110 – 138 nap kell.
A diborka vagyis a dinnye és az uborka hibridje került kereskedelmi forgalomba Olaszországban, ez egy könnyen emészthető, magas rosttartalmú zöldség. A Meloncella di Lecce névre hallgató újdonságot a San Rocco szövetkezetben termesztik 60 hektáron.
A Meloncella di Lecce – nevezzük diborkának – a dinnye és az uborka keresztezésével jött létre, elsősorban Pugliában termesztik. Alakja az uborkára hasonlít, két fajtájának egyike csíkos héjú, mint a görögdinnye, a másik sárgászöld. Húsa roppanó, kissé fanyar, sajátos aromájú.
A pomato (TomTato) paradicsomba oltott növény, amelyet egy paradicsomnövény és egy burgonyanövény kombinálásával állítottak elő. Cherry paradicsom nő a szárán, míg a talajban ugyanazon a növényen fehér burgonya nő. Az ilyen növények elvileg az élelmiszer-termelés hatékonyabbá tételének új technológiáját jelenthetik, mivel maximalizálják azoknak a növényeknek a számát, amelyek egységnyi földterületen vagy egy városi környezetben, például erkélyen termelhetők.
Ez jelentős hatással lehet a fejlődő országokra, ahol a gazdálkodók a az ilyen növények termesztésével takaríthatnak meg helyet, időt és munkát, anélkül, hogy befolyásolnák termékeik minőségét. Ezenkívül a keresztezés javíthatja a baktériumokkal, vírusokkal és gombákkal szembeni ellenállást, vonzza a beporzók sokszínűbb csoportját, és masszív törzset biztosíthat a finom növények számára.
