Annyi mindentől fél az ember, ahogy múlik az idő, telnek az évek. Felül az ágyban, forog vele a világ. Aki beidegződött mozdulattal, hirtelen fel akar állni, hogy időben érkezzen, ahová éjszakánként mennie kell, nem ritkán többször is, könnyen rosszul kapaszkodik, a fal, a kilincs mellé nyúl. Esés, láb- vagy kéztörés fájdalmával, a telefont, keresve, reszketve hív segítséget… Hetek, hónapok begipszelve, a gyerekekre, vagy másokra utalva. Azután már jobban vigyáz, de retteg, ha le kell hajolnia, ha oldalra kell néznie, ha megint kerülgeti a szédülés. Ha egyedül indul az üzletbe, friss levegőre, érzi, nehezen tudja tartani magát, baj van az egyensúlyával. Mi ez, mitől van, gyógyítható-e?
A szédülést számos ártalmatlan ok és veszélyes betegség is okozhatja. A panaszok pontos megfigyelése segít eldönteni, komoly-e a baj, s hogy mi okozza. Kissé túl orvosi az alábbi magyarázat, de van, aki éppen ezt olvassa szívesebben. Lehet a háttérben vérnyomásprobléma, valamilyen idegrendszeri rendellenesség, daganatos elváltozás vagy a belső fül megbetegedése. Mit jelentenek az egyes fogalmak?
Vertigó
A vertigó a szédülés leggyakoribb formája. Olyan érzés, mintha forogna az emberrel a világ. A fej helyzetváltoztatása, többek között a felülés vagy a mozgás rontja a panaszokat, néha annyira súlyos lehet a vertigó, hogy hányingert és hányást is okoz. A vertigót általában a fej mozgatását érzékelő belső fül egyensúlyszervének rendellenes működése okozza. A vertigóval együtt az esetek többségében megjelenik egy rendellenes, ritmusos szemmozgás is (nystagmus).
A vertigót számos ok idézheti elő:
Benignus paroxysmalis pozicionális vertigó (jóindulatú, időnként megjelenő pozicionális vertigó – BPPV). A BPPV során intenzív, rövid ideig tartó vertigó alakul ki, a fej helyzetének változtatása során. Különösen erőteljesek a tünetek, ha az ember az ágyban fekve megfordul, vagy felül reggel az ágyban. Akkor jelentkezik ez a betegség, ha a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok egy része leszakad és a belső fül kis félkörös ívjárataiba (csatornáiba) bejut. Ezek a kis darabkák mozogásuk során, ingerlik a belső fül érzékelőit, ezáltal heves forgó jellegű szédülést hoznak létre.
A benignus paroxysmalis pozicionális vertigó oka napjainkban még nem tisztázott, az is lehet, hogy az öregedés egyik természetes velejárója. A fej traumája szintén BPPV kialakulásához vezethet.
A belső fül gyulladása. A belső fül gyulladása (akut vestibularis neuronitis vagy labirintitis) hirtelen intenzív vertigót hozhat létre, amely néhány napon keresztül fennállhat, hányingert és hányást okozva. A tünetek annyira hevesek lehetnek, hogy a beteg néhány napra ágyba kényszerül. Szerencsére a vestibularis neuronitis általában néhány nap alatt magától meggyógyul. Vestibularis gyakorlatok végzésével a felépülés gyorsítható. Bár a betegség oka nem ismeretes, vírusos fertőzés merülhet fel a háttérben.
Meniére-betegség. Ennek során a belső fülben fokozott mennyiségű folyadék gyülemlik fel. Ez bármely életkorban kialakulhat, és jellegzetesen 30 perctől egy óráig tartó vertigós epizódokat idézhet elő. Emellett a fül teltségérzése, fülzúgás vagy fülcsengés (tinnitus) és időnként kialakuló hallásvesztés is jelentkezhet. A Meniére-betegség oka – eddig -ismeretlen.
Vestibularis migrén. A vestibularis migréntől szenvedő betegek nagyon érzékenyek a mozgásra. A vestibularis migrén által okozott egyensúly-bizonytalanságot és szédülést a fej gyors mozgatása, zsúfolt helyen való tartózkodás, gépjármű vezetése vagy akár a tv-ben látott mozgás is kiválthatja. Ez egyensúly-bizonytalanságot, halláscsökkenést, fülzúgást eredményezhet. A vestibularis migrénben szenvedő betegek legtöbbjénél a vertigó nem a fejfájással egyidejűleg jelentkezik. Ehelyett a jellegzetes migrént kiváltó okok vertigóhoz vezethetnek fejfájás kialakulása nélkül. A migrénes vertigó roham néhány perctől, néhány napon keresztül át tarthat.
Akusztikus neurinóma. Az akusztikus neurinóma a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat. A hallóideg köti össze a belső fület az aggyal. A tünetek közé tartozhat az egyensúly-bizonytalanság, a szédülés, a halláscsökkenés és a fülzúgás is.
Gyors irányváltoztatás a mozgás során. A hullámvasút, a hajózás, a gépjárműn vagy a repülőn való utazás időnként szédülést okozhat, amely a fülben lévő receptorokat érő ingerek miatt alakul ki, természetes módon.
Egyéb okok. Ritkán a vertigó súlyosabb neurológiai betegség tünete is lehet, így például stroke, agyvérzés vagy sclerosis multiplex állhat a háttérben.
Gyengeségérzés (presyncope)
A presyncope ájulás előtti állapotot jelent, amely során gyengeség érzet alakul ki, de nem kíséri az állapotot eszméletvesztés. Néha hányinger, elsápadás és szédülésérzés társulhat ehhez a gyengeség érzethez. A presyncope okai közé tartoznak:
A vérnyomás leesése (orthostaticus hypotensio). A szisztolés vérnyomás, azaz a vérnyomás magasabb értékének drámai csökkenése gyengeségérzethez, illetve ájulás közeli érzéshez vezethet. Ez kialakulhat túl gyors felüléskor, illetve a túl gyors felálláskor.
Elégtelen szívpumpa funkció. Bizonyos betegségek, például az érelmeszesedés, a szívizom megbetegedései (cardiomyopathia), szívritmuszavar (arrhythmia) vagy a vértérfogat csökkenése miatt elégtelen mennyiségű vér áramolhat ki a szívből.
Egyensúlyvesztés
Egyensúlyvesztésről beszélünk akkor, ha bizonytalanság érzés, illetve egyensúlyzavar jelentkezik járás közben. Az okok az alábbiak lehetnek:
Belső fül (vestibularis) betegségek. A belső fül betegségei miatt olyan érzése lehet, mintha lebegne, vagy túl nehéz lenne a feje.
érzőrendszeri betegségek. A rossz látás, és az alsó végtagok idegkárosodása (peripheriás neuropathia) gyakran alakul ki idősebb emberekben egyensúly-bizonytalansághoz vezetve.
Ízületi és izombetegségek. Az izomgyengeség, az osteoarthritis (az ízületek kopásos, fájdalmas megbetegedése) egyensúlyvesztéshez vezethet, ha a teherhordó ízületeket érinti.
Gyógyszerek. Az egyensúlyvesztés bizonyos gyógyszerek szedésének mellékhatása is lehet, így például az epilepszia elleni gyógyszerek, a nyugtatók és az altatók rendelkeznek ilyen mellékhatással.
Bizonytalanságérzés és más szédülékenység
A bizonytalanságérzés olyan furcsa érzés, mintha valami „forogna” az ember fejében. Úgy érezheti az ember, hogy azonnal elájulna, ha ez a bizonytalanság érzés fokozódna. Az okok az alábbiak lehetnek:
A belső fül betegsége. A belső fül rendellenességei különböző mozgásillúziókat, illetve lebegésérzést hozhatnak létre.
Szorongásos betegség. Bizonytalanságérzést okozhatnak egyes szorongásos rendellenességek, például a pánikrohamok és a lakás elhagyásának félelme, vagy tág, nyitott terektől való rettegés (agorafóbia).
Hiperventilláció: A szorongásos betegségeket gyakran kísérő rendellenes gyors lélegzés (azaz hiperventilláció), ami a bizonytalanságérzés kialakulásához vezethet.
Mikor forduljon orvoshoz: Az idős ember – 65 év felett – ne hallgassa el ezeket a panaszait, ha bármilyen más betegségét előtérbe helyezve, súlyosabbnak vélve megy is az orvoshoz. Bármelyik szédülés, bizonytalanságérzés fogja is el akár gyakran, akár csak időnként, ne szégyelljen botra támaszkodni. Óvakodjon az eséstől. A különböző kéz-és lábtörések komoly következményekkel járhatnak.
Ha időben szól szédüléses panaszairól, biztonságosabban sétálhat, mozoghat a friss levegőn. Minél idősebb, annál nagyobb szüksége van a rendszeres sétára, a több mozgásra. De csak akkor tudja mindezt sikeresen teljesíteni – ha az említett egészségügyi panaszokat az orvos segítségével száműzi!
