A meteorológusok – vagyis a mai időjósok – szerint a fele már mögöttünk van a szélsőségesen forró nyárnak. De vajon tényleg így van? Nekünk, időseknek egyáltalán nem mindegy, hány perzselő nap veszélyét kell elviselnünk, vagy, ahogy lehet – elhárítanunk.
Amennyit bírunk, annyit olvasunk a globális felmelegedésről, évről-évre fokozódik a forróság. Már nyugodtan mediterránná is nyilváníthatnánk az eddig mérsékeltként nyilvántartott égövet, amelynek négy évszakot adó szépségét, változékonyságát ismertük, szerettük, élveztük. Most már ott tartunk, hogy eltűnik a tavasz, szeszélyesen kiszámíthatatlanná válik az ősz – és lassan már úgy örülünk a néhány napig tartó hóesésnek, mint a görögök.
A lényeg, hogy ha nehéz is, próbáljunk meg alkalmazkodni a mostani körülményekhez. Lehet, hogy tényleg csak néhány nap, de viharok, felhőszakadások ellenére még eltarthat a „hosszú, forró nyár” augusztus végéig is.
Idősebb korban már nem működik tökéletesen a szervezet hőszabályozása. A hatvanöt-hetven feletti emberek kevesebbet izzadnak, nem érzékelik olyan jól a környezet hőmérsékletét, mint a fiatalabbak. A szomjúságot is kevesen érzik, nagyon sokan nem isznak elegendő folyadékot. Testük könnyen túlhevülhet, ez pedig kiszáradást, vagy azt megelőzően rosszullétet idézhet elő. Állapotukat még bonyolíthatják az idős korra jellemző betegségek, mint például a magas vérnyomás, a szív-és érrendszeri problémák, a cukorbetegség, a veseműködési és anyagcsere-zavarok. A mozgásuk is korlátozottabb, a különböző gyógyszerek szedése sincs mindig összhangban a nagy hőmérséklet-ingadozással.
A legfontosabb tanács: a környezet hűtése
Próbálják meg a lakószoba belső hőmérsékletét ezekben a forró napokban 27 C fok körül tartani. Az ablakokat csak éjszakára nyissák ki, reggel nyolctól csupán résnyire (hogy azért járjon a levegő) hagyják nyitva, és sötétítsék be. A legjobb erre a külső, sötétítő redőny, de a belső is megfelel, ha van az ablakokon sötétítő függöny.
A ventillátort – ha van otthon – csak szakaszosan kapcsolják be, mert fejfájást, vagy huzathoz hasonló tüneteket okozhat. A légkondicionálás nem jó megoldás: sokan megfáznak tőle, s körülményes, sokszor túl zajos, a kezelése bizonyos koron túl már gond lehet.
Jó hatású a lábak langyos vízben áztatása, a zuhanyozás csak a még biztonságosan járó-kelő öregeknek jelent felüdülést. Az időskorúak többsége sok esetben melegebben öltözködik, mint azt a külső/belső hőmérséklet indokolná. Viseljenek szellős, természetes alapanyagú ruhát, vékony pamut zoknit.
Fogyasszanak elegendő mennyiségű folyadékot!
Igyanak akkor is, ha nem érzik magukat szomjasnak! Óránként legalább egy pohár folyadék fogyasztása szükséges. Ha van kedvenc ásványvizük, csavarjanak bele citromot. Tartós kánikula idején különösen figyelniük kell azoknak, akik vérnyomás-csökkentőt szednek. Több vizet, ásványvizet, cukormentes gyümölcsleveket fogyasszanak. Gyakrabban mérjék a vérnyomásukat, mint máskor!
A nagy melegben csak minimális fizikai munkát végezzenek!
Ne hajlongjanak, ne kapaszkodjanak szobalétrára, kerüljék az ágaskodást. Ha nedves a konyha, előszoba talaja, ügyeljenek, mert az csúszásveszélyt jelent a bizonytalan lábaknak.
Nem kevés azoknak a száma, akik a téli, tavaszi szokásukhoz ragaszkodva délben indulnak el bevásárolni. Ez kánikulában egyenesen életveszélyes! A gyógyszert, a kiflit is meg lehet venni a reggeli órákban, vagy kérjenek segítséget szomszédtól, hozzátartozótól!
Ügyeljenek az élelmiszerek megfelelő hűtésére!
A megmaradt ételeket ne hagyják az asztalon – azonnal hűtsék le! Ha már feledékenyek, cédulát ragasszanak rá, hogy ott ne felejtsék napokig a hűtőben. Akár menzáról hozott étel, akár otthon készült, nyáron ne melegítsük újra a mikrohullámú sütőben!
Süssék át, forralják fel a tűzhelyen, mivel a mikrohullámúban nem fertőtleníthető olyan mértékben az esetleg savanyodást okozó baktériumok ellen, mint a hagyományos újraforralással, sütéssel. Ne fogyasszanak tejes, krémes ételeket, majonézes, vagy tojáskrémes salátákat!
