- Sok még a szeptemberi tennivaló. Még a legkisebb kertben is. Minden attól függ, hol milyen volt a szeszélyes augusztus. Ha a forróságot felhőszakadások, viharok követték, ott vagy a hőség szárította ki, fonnyasztotta meg a termést, vagy az eső meg a szél, nem kevés helyen a jégeső pusztította el. Úgy látszik, az első őszi hónap szelídebb lesz. És mit tehet a kertészkedő? Reménykedik és újrakezd.
- Ahogyan már néhány nappal ezelőtt felsoroltuk, melyik zöldségfélét érdemes most elvetni vagy palántaként kiültetni, folytassuk a sort a gyümölcsfélékkel.
- Most jön el a ribiszke dugványozásának ideje. A legkedvezőbb időpont szeptember vége felé szokott lenni – de már most jó lesz rá felkészülni. A legjobb dugványanyagot a bokrok aljából kivágott ez évi hosszú hajtások adják.
- A kétéves virágokat is most ültetjük. A harangvirág, a török szegfű, a mályvarózsa, a sárga viola, a kerti és párnás kankalin, jól előkészített, humuszos talajba kerüljön. A kisebb virágok, az árvácska, százszorszép, nefelejcs a napos helyet kedveli.
- A tűlevelűek ültetésére is ezek a legkedvezőbb hónapok.
- Az örökzöld lombos fák és cserjék a fenyőfélékkel együtt a kert legértékesebb növényei. Annak ellenére, hogy fő ültetési idejük áprilisban van, a robusztus, télálló, lombos örökzöldek szeptemberben, októberben is ültethetők. Alapvetően szélvédett és árnyékolt helyet igényelnek, főleg a téli erős széljárástól védettet. Felnevelésük és szállításuk manapság főleg konténerben történik. Öntözésük megfelelő módja a víz minőségében és annak mennyiségében, valamint a táptalaj-és megfelelő tápoldatok szakszerű adagolásában rejlik.
- Közeleg az alma és a körte szedési ideje. Ez már szakértelmet, megfelelő tapasztalatokat igényel. A szedési érettség kezdete az ajánlott. A változékony időjárás miatt minden évben oda-vissza tolódhat egy-két héttel ennek a kezdete.
- Ne felejtsük el, hogy a szilvafának jót tesz a metszés! Ritkítással és a termőágak visszametszésével lehet a hajtásképzést ösztönözni.
Szomjas a föld
Aki szép termést akar, az tudja, hogy az öntözővízzel nem lehet takarékoskodni. Szomjas a föld. Viszont, a bőséges öntözés csak ott éri meg, ahol öntözőkút adja.
Az idei perzselő kánikula kárvallottjai azok az amatőr – más néven hobbikertészkedők -, akik a régebbi mérsékelt időjárás kedvező hatásaira számítva, néhány éve még éppen csak megpermetezték vízzel a veteményeiket, az is elég volt, hogy egy kis hazai zöldség, burgonya teremjen a hétvégi munkájuk jutalmaképpen. Az idén, akik a vezetékes vízből akarták pótolni a talaj óriási vízhiányát, akkor jobban jártak, ha hozzá se fogtak a jelképes öntözéshez. Hiszen szinte pótolhatatlan a csapadék, amely, legalább 80 napja elkerüli a határt, a kerteket.
Már nem szenzációt hajhászó ijesztgetés: itt van az éghajlatváltozás! Érezzük, szenvedünk tőle – s tanulunk alkalmazkodni hozzá. Az előrelátó kertészkedők – miután időben saját öntöző kutat verettek, vagy a régi kutat kitisztíttatták – korszerű öntözőberendezésekkel, folyamatosan elláthatják kertjük talaját vízzel. Méghozzá úgy, hogy a lombozat, a fejlődő termés ne károsodjon. Sokan alkalmazzák már az árnyékoló takarásokat is, hogy ne égjenek meg a napsütésre érzékenyebb kultúrnövények. Ezek közül a legkönnyebben elhelyezhetők a szőtt árnyékoló hálók.
Vannak, akik a talaj takarásával védekeznek annak gyors párolgása, illetve túlzott átforrósodása ellen. Különböző mulcsok, fűnyesedék, fóliák alkalmazhatók: persze, a vetemények, zöldségfélék, illetve gyümölcsfák és cserjék igénye szerint.
Ezeket a módszereket még csak most kezdik tájainkon tanulni. A délebbre fekvő országok kertészkedőitől eltanulni. Aki Bulgáriában, Törökországban, vagy Horvátországban jár, be-bepillanthat az ottani kertekbe. Zsenge (csak kissé másfajta – uborka), tetőn aszalódó paradicsom, kövéren bokrosodó mángold, egészséges paprika ötlik a szemébe.
Termelni tehát perzselőbb nyarakban is lehet – ha megtaláljuk a módját, s megkeressük a megfelelő zöldségféléket hozzá. Ezt a „leckét” az éghajlatváltozás adja fel. Nem térhetünk ki előle.
