A pázsitban néhol gyűrű formában terjedve megjelennek kicsi, barna kalapos gombák. Előfordulhat ehető szegfűgomba, de számos, részben mérgező gomba is (tölcsérgomba). Ezek a gombák a füvek, levelek, vagy fa korhadékával táplálkoznak, ha a talaj túl nedves. A kiadós szeptemberi esőzések következtében most éppen ez a helyzet. A „boszorkánykör” vagy „boszorkánygyűrű” gombáinak eltávolítása fontos feladat, hogy a spórák kihullását, tehát további terjedésüket megakadályozzuk.
Mielőtt a gombák kalapja megjelenik, a talajban már hosszabb idő óta fejlődnek a gombafonalak, a micéliumszálak. Fontos a mechanikai védekezés. Először minden gombakalapot el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Semmi esetre se terjesszük a nyírással, mert ezzel az egész pázsitot megfertőznénk. A gyűrű külső kerületét ásóval körbe kell szúrni, hogy a micéliumszálakat elvágjuk. Ahol ez a módszer nem vezet eredményre, ott a gombák vegyszeres irtására van szükség. A talaj levegőztetése, a fűnyesedék eltávolítása, nitrogén kijuttatása, a humusz elvonása segíthet a fertőzés felszámolásában.
A sugárirányban, megközelítőleg azonos sebességgel növekedő gombafonalak, magasabb tápanyagtartalmú terület felé (kifelé) törekednek, és megfelelő időjárás esetén alakítanak ki termőtesteket, ezért minden alkalommal nagyobb lesz a gyűrű. Mérete a többször tíz métert is elérheti. A boszorkánygyűrűt nem is mindig gombák jelzik, a talajt fedő növényzet környezettől eltérő növekedése vagy állapota is jelezheti a gombafonalak jelenlétét.
