Ne várjunk csodákat!

A növekvő súly – növekvő gondokat jelent. Amikor a hízni kezdő ember észreveszi, hogy formátlanul kövérré vált, elsősorban gátlásossá válik. Nem mer a tükörbe nézni, nem mer társaságba menni (kiváltképpen, ha nőről van szó). Tény, hogy valóban nincs mit felvennie, s amiből alaktalanná válva választania kellene – érthető módon, nem nyeri el a tetszését.

Ha önvizsgálatra képes, megpróbál visszanyomozni, hol rontotta el?

Sok evés és kevés mozgás? Örökletes tényezők? Lehet, hogy az első kettő, vagy a háttérben a harmadik, a genetikai hajlamok. Mielőtt az önvád alatt összeroskadnának az érintettek, nézzék meg a többi lehetséges kiváltó okot is!

A kiváltó okok

A birminghami Alabama Orvosi Egyetem kutatásai szerint túl sokat hangsúlyozzák éppen ezeket a kiváltó okokat. Azonban vannak olyan tényezők is, amelyekről ritkán ejtenek szót. Például:

A környezetszennyezés: A szennyezőanyagok beavatkoznak a szervezet hormonháztartásába, az étvágy és a testsúly hormonális szabályozás alatt áll, így a szennyezőanyagok a rendszert megzavarva befolyásolják a testsúlyt.

Egészségtelen élelmiszerek reklámjainak tömkelege:

Zúdulnak ránk naponta a szaftos és zsírtól sercegő sültekkel, gőzölgő ételekkel teli tálakkal megrakott asztalok kínálatai. Kivétel nélkül, minden tévécsatornán. Hozzá rögtön a gyomorrontás elleni szereket is ajánlják. Ezt követően édességeket mázsaszámra. Beetetik a nézőt, ha akarja, ha nem.

Légkondicionálók: A test hőszabályozásához energia szükséges. Ha optimális a külső hőmérséklet, vagyis nincs szükség természetes termoregulációra, a test nem éget el plusz kalóriákat.

Gyógyszerek: Egyre többen fogyasztanak napi rendszerességgel olyan gyógyszereket, amelyeknek egyik mellékhatása a testsúly növelése (fogamzásgátlók és egyéb hormonális készítmények, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok).

Nő a népesség életkora: Az életkor növekedésével csökken a testmozgás, gyakran nő a bevitt kalória mennyisége. Tehát a korral együtt növekszik a testtömeg-index, ez a populáció szintjén már jelentősen növeli az elhízottak arányát.

Idősebb korban szülnek a nők: Számos vizsgálat igazolta, hogy az anyai életkorral arányosan nő a magzati testsúly, illetve alakulhat ki a későbbi gyermekkori és felnőttkori elhízás. Nem kap elég hangsúlyt, hogy az étkezési, életviteli szokásokat már kisgyerekkorban ki lehet – ki kell alakítani – hogy egészségesek maradhassunk.

 

Növekvő súly – növekvő gondok

A túlsúly nagymértékben megterheli a szervezetet. Egyrészt esztétikai problémát jelent, gátlásossághoz vezet, másrészt – és ez a lényege – komoly egészségügyi problémák kialakulását idézi elő. Az elhízott állapot több tényező együttes hatása következtében súlyos érbetegségekhez vezethet. A magas koleszterin- és vérzsír-szint elősegíti az érelmeszesedés kialakulását, amely az ér, vagy erek egy bizonyos szakaszán keletkezhet, vagy akár az ér teljes hosszában érelzáródáshoz vezethet.

A jelentős túlsúllyal rendelkező ember nehezebben mozog, kevésbé képes aktív mozgásra. Ezáltal az erek munkáját segítő izompumpa is kevésbé működik, ami a visszerek tágulatához, lábdagadáshoz, lábszárvizenyőhöz vezet. Az ilyen tünetekkel élők a visszeres vérpangás miatt trombózisra is sokkal hajlamosabbak, aminek akár tragikus következménye, tüdőembólia is lehet.

A nem megfelelő táplálkozás a magas zsír-és koleszterintartalmú ételek fogyasztása elősegíti a koleszterin és a vérzsírok plakkokba (vastagodó rétegekbe) rakódását, érelmeszesedést okozva. A magas szénhidráttartalmú ételek és a kevés mozgás rohamos súlygyarapodáshoz vezethet, ez cukorbetegséget, magas vérnyomást is előidézhet.

Mind a cukorbetegség, mind a magas vérnyomás siettetheti az érszűkület képződését, mivel a cukorbetegség következtében érelmeszesedés alakulhat ki mind a nagy erekben, mind a kis erekben, a magas vérnyomás pedig az érfalakra gyakorolt nagyobb megterhelés által siettetheti az érszűkület kialakulását.

Mozgás és táplálkozás

A túlsúlyos, elhízott embereknek mindenképpen tanácsolható a rendszeres testmozgás, lehetőleg minden nap – legalább fél órás séta. Minden olyan mozgás, ami az alsó végtagok izmait megmozgatja, jótékony hatású, azaz segíti az erek munkáját, az izmok, kötőszövetek, a bőr vérellátását.

Nem szabad megvárni azt a pillanatot, amikor már fekély, rosszabb esetben elhalás alakul ki a végtagon. Hozzá kell szoktatni a szervezetet a rendszeres mozgáshoz, idősebb korban lehetőleg rendszeres időpontokban, a nap meghatározott órájában.

Mindenképpen el kell kerülni a teljes fekvő, illetve ülő életmódot. Különböző, a járás biztonságát segítő könyök-és hónaljmankók, sétáló botok és gurulós járókeretek közül lehet ma választani. A legjobb a szakemberek tanácsát kikérni, kinek melyik a megfelelő.

Gyógyszeres  kezelés szempontjából a kezelőorvos (általános orvos, belgyógyász, angiológus, érsebész) koleszterinszint csökkentőt, vérlemez összecsapódást gátló (értrombózist gátló) és értágító hatású gyógyszerek szedését javasolhatja. Mindezt természetesen csak a megfelelő kímélő étrend és a rendszeres mozgás együttes hatásával célravezető.

Ha már esetleg seb (fekély) is kialakult a végtagon, mindenképpen érsebészhez kell fordulni (nem bőrgyógyászhoz!). Ez nagyon fontos, mert ha későn kerül felismerésre egy súlyos érelzáródás, akkor az már az egész végtagot veszélyeztetheti, elkésett lehet az esetleges érműtét is.

Sokan vélik célravezetőnek, ha bármennyire nehezükre esik is, lábdagadásuk ellenszereként, a szorító gumiharisnya viselését. Ütőeres keringési zavarban például a lábdagadás ellenére sem ajánlatos a gumiharisnya viselése, mivel az érszűkületes erekre további nyomást gyakorolva – a gumiharisnya azok véráramlását rontja.

 

Nagy fogadkozások helyett – apró változtatások

Egy-egy újabb betegség, súlyosbodó állapot következtében előfordul, hogy az ember elhatározza, változtat étkezési szokásain. De éppen, mert beteg, nem sokáig tart ki szándéka mellett, hogy „koplalni fog”, lemond a „csipegetésről”, szigorú fogyókúrába kezd.

Talán, ha apróságokkal kezdené?

Például:

Váltsunk vízre!

A gyümölcslevek, vagy akár a sör helyett, igyunk sima csapvizet, vagy buborékmentes ásványvizet (citromkarikákkal, mentalevelekkel, friss, vagy fagyasztott bogyós gyümölcsökkel).

Tervezzük meg az étkezéseket!

Együnk reggel és délben nagyobb mennyiséget, de vacsorára már csak könnyebb és kevesebb ételt fogyasszunk, így szervezetünknek több ideje lesz elégetni a felvett kalóriákat napközbeni mozgásunk, teendőink alatt.

Reggelizzünk!

Kevesebb kalória felvételét igényli a nap folyamán, aki kiadósabb reggelit fogyaszt.

Tartsunk mértéket

Szokásos ételadagunknak csak 80%-át együk meg. Minden falatot rágjunk meg alaposan. Várjunk 20 percet (ennyi idő kell ahhoz, hogy a gyomrunk jelezze az agyunknak, hogy jóllaktunk.)

Használjunk tányért!

Soha ne együnk semmit a dobozából, vagy a zacskójából, mert így sokkal nagyobb az esélye, hogy mindent felfalunk, ami előttünk van. A csokoládéra ez éppúgy vonatkozik, mint a többi csemegére. Apropó: csemege. Ne csipegessünk a tévét nézve burgonyaszirmot, kekszet, nápolyit, piskótát. Együnk aszalt gyümölcsöt, vagy egyszerűen felkarikázott, kockára vágott gyümölcsöt, vagy akár sárgarépát.

Körítésként fogyasszunk párolt zöldségféléket, ne pedig rizst, burgonyát, knédlit.

 

 

Önnek ajánlott

Hozzászólás