A szarvasgombának több fajtája létezik, de köztudott, hogy relatíve drágán vásárolhatjuk meg őket. Ez a hiedelem azonban kicsit csalóka lehet, ugyanis a szarvasgomba a többi gombafajtától eltérően fűszerként használatos, így pár grammnyi elég belőle az ételünk megízesítéséhez. Viszont az éttermekben megkérik az árát a vele készített ételeknek, ahogy a megvásárolható termékek árán is jócskán dob, ha szarvasgombával ízesítik.
Szlovákiában az elmúlt évtizedekben évben egyetlen termést sem találtak a természetben a híres szarvasgombából. Az utóbbi években azonban a felmelegedés miatt egyre több helyen lehet találni szarvasgombát. Azonban nem könnyű megtalálni őket, ráadásul védettek is. Ezért, aki szarvasgombát akar szedni, jobb, ha saját termesztésbe kezd.
Az élelmesebb EU-tagországokban már javában folyik a termesztése, illetve uniós pénzek igénylése erre a célra. Magyarországon a 2016. május 20-án megjelent VP5-8.1.1-16 Erdősítés támogatása című pályázati kiírás alaptámogatása mellé 2016-tól hektáronként 3225 euró kiegészítő támogatás igényelhető, ha a leendő erdő tulajdonosa szarvasgombával mikorrhizált csemetéket is ültet a területre. Így egyébiránt a tulajdonos jóval a fák vágásérettsége előtt jövedelemhez juthat, hiszen 8-10 év elteltével 50-100 kg/ha szarvasgombatermés várható. (A facsemeték gyökeréhez helyezett oltóanyag – micélium – az új erdősávot képező erre a célra nevelt fákkal együtt kerül kiültetésre.) Úgy szemléltetik, hogy a kerítéstől a gomba-oltóanyagig mindenre igényelhető támogatás. Szlovákiában annál is inkább fel kell vetni ezt a kérdést, s keresni az uniós támogatási forrásokat, mivel északabbra fekvő erdeinkben régebben nemcsak a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum), hanem a legértékesebbnek tartott isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) is bőségesen termett. Tehát ma is termeszthető, a kitermelt erdők, felszámolt szőlők, gyümölcsösök helyébe telepíthető. Úttörők lesznek, akik elsőként nekivágnak.
Természetesen nem árt figyelembe venni, hogy miközben a kukorica a vetés évében már termeli a jövedelmet, a szarvasgombára akár 3-5 évet is kell várni, amíg az első termőtestet megtalálják, és az ültetvény 6-8 évesen hoz először bevételt.
A beoltott facsemeték értékesítése csak novemberben történik. Ha fagymentes a tél, márciusig. Személyes átvételre van lehetőség, vagy futárral küldik a beoltott facsemetéket. Ezek 1-2 éves tölgy, mogyoró vagy más fák csemetéi a csehországi speciális faiskolából, így jól alkalmazkodnak az itteni megkövetelt körülményekhez. Csehországban ez az egyetlen oltott szarvasgomba-csemetéket előállító cég. A facsemetéket napos, meleg, déli, keleti vagy nyugati tájolású helyre kell ültetni. A szarvasgomba-ültetvény közelében nem szabad gombaölő szereket használni. A szarvasgomba termesztésére vonatkozó utasításokat a Szarvasgomba termesztése című e-könyvben keresse, akit érdekel ez a lehetőség.
A szarvasgombák
A szarvasgobák olyan föld alatti gombafajták, amelyek fák, cserjék gyökereivel élnek szimbiózisban, vagyis kölcsönösen segítik egymás fejlődését. Jellemzően a külső gyökereken helyezkednek el, a talajfelszín alatti 10-30 centiméteres mélységben. A gombák világa két nagyobb gombacsoportra osztható: a mikroszkopikus, alsóbbrendű gombák és a magasabb rendű, nagyobb gombák csoportjára, amelyek közé tartoznak a szarvasgomba félék is, ám ezek közül is csak néhány ízletes fajtát fogyasztunk.
A szarvasgombák jellemzően szabályos vagy szabálytalan gumó alakú képződmények, a termőtestük a belsejükben található, gyűrten, agyvelőszerűen. Ezt a belső szarvasgomba „velőt” fejlett kéreg veszi körül, ami lehet egészen sima vagy göcsörtös, szemölcsös megjelenésű is, színe pedig a szarvasgomba fajtájától függően lehet egész világos vagy fekete is. A szarvasgomba belseje is változatos: egyes fajták üregesek, mások tömör, márványos megjelenésűek. Egy szarvasgomba akkor alkalmas a fogyasztásra, ha kemény, illatos és nem érte túl sok károsodás a héját.
A szarvasgombáknak szükségük van a fákra, cserjékre mint gazdanövényükre, és az sem mindegy, milyen közöttük a távolság, az aljnövényzet. Legjobban az idős tölgyesekben, bükkösökben érzik magukat, ahol a fák 8-10 méterre állnak egymástól, a lágyszárú aljnövényzet pedig szegényes. Előnyös a laza, humuszos, meszes talaj, a homokos vagy a köves talajszerkezet, illetve egyes fajtáknak kedvez nekik a hűvöskés, csapadékosabb nyár is.
A nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) júliustól az első fagyokig szedhető. Illata jellegzetes, főtt kukoricára emlékeztet, a felülete rücskös, beleolvad a talajba, elég nehéz megtalálni. Több tíz tonna évente az exportunk belőle. A téli szarvasgomba (Tuber brumale) mandulás vagy gyümölcsös illatú.
Az isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) a hazánkban is előforduló fajok egyik legdrágábbja, illata hagymára emlékeztet. A nagyspórás szarvasgomba (Tuber macrosporum) fekete színű, barnás foltokkal, szintén hagymás illatú, ősszel a nyirkosabb helyeken terem.
A késői szarvasgomba (Tuber borchii) pedig igazából korai, márciusban, áprilisban lehet találni. A nevének az érdekes ellentmondása onnan ered, hogy májustól indul a szarvasgombaszezon, tehát az előző májushoz viszonyítva kései. A homokos területeket kedveli, csakúgy, mint a homoki szarvasgomba (Mattirolomyces terfezioides). Ez magyarországi mézgomba néven is ismert, édes ízű, ezért édességekhez célszerű használni. Az előzőek tölgy, hárs, mogyoró gazdanövénnyel élnek, ez utóbbi akácosban található. Felhasználásuk módjára még visszatérünk. De – addig is jó tudni, hogy biztonságosan körülzárt területen kell hozzálátni a termesztésükhöz, mivel rendkívül drága különlegesség a szarvasgomba, valóban az aranyéval vetekszik az ára.
