A júliusi időjárás most sem egyhangú. A forró nappalokat hűvös éjszakák váltják, ismét zivatarok és felhőszakadások frontjai vonulnak felettünk. Kertünk is megsínyli ezeket a hirtelen változásokat. Nem érhet biztonságban a termés.
Második nekifutásra – sikerülni fog!
Pórul jártak, akik siettek a másodvetésekkel, palántaültetéssel. A rendkívüli hőség napjaiban vagy kiégett, vagy az öntözés következtében hőgutát kapott, szinte megfőtt az érzékeny zöldségfélék gyenge gyökérzete.
Talán kissé normálisabbra fordul a nyári időjárás. Ha maradt még vetőmag, kiültethető palánta, érdemes megismételni mind a veteményezéseket, mind a késői szedésre szánt zöldségfélék ültetését.
Céklát – téli tárolásra – vessünk bőségesen! Ne a tavasszal vetett, nyár közepétől már a kamrában, pincében fonnyadó céklából készítsünk soküvegnyi ecetes, hőkezeléssel tartósított „savanyúságot” a családnak. A fagyok előtt frissen felszedett, megfelelő nedvességtartalmú helyen (pince, verem) tárolt céklát tanuljuk meg frissen fogyasztani. Ha szeletelve, reszelve nemigen ízlik, lényerővel (akár sárgarépa levével együtt) rendkívül hatékony egészségvédő hatású ivólé. Nemcsak télen, ilyenkor nyáron is!
A csemegeuborkát – ha hirtelen leszáradtak a hajtásai, nyugodtan vethetünk most is, hogy legyen téli eltevésre. Aki nem ecettel, tartósítószerrel, hanem tejsavas erjesztéssel teszi el (ez az egészségesebb, gyengébb gyomrúak számára is kedvező élettani hatású eljárás), az ne a viaszosan fényes héjú, lisztharmattal szemben ellenálló új fajtákat válassza, hanem a rücskösebb, fénytelen héjú régi fajtákat, mivel az előzőek héja a tejsavbaktériumok hatását is semlegesíti.
A minden eddiginél változékonyabb, kiszámíthatatlan időjárás következtében (is) megszaporodott a kártevők száma. A meleg, párás levegő legjobban a levéltetveknek kedvez.
A rebarbara leveléből készült forrázat, illetve tea hatékony levéltetű-irtó szer.
Vethetünk még kaprot is, ha túl korán felmagzott a korai kelés. Őszi, friss szedésre dúsan kihajt, ha sűrűn vetjük, s nem felejtjük el folyamatosan öntözni.
Jó ötlet – a letermett zöldborsó ágyásokba burgonyát ültetni. A mostani ültetésből őszre – friss újkrumplit takaríthatunk be.
A káposztafélék ültetését tovább folytathatjuk.
A kínai kel a rövidebb nappalokon fejleszt tömöttebb fejet, ezért érdemes, a nyár második fejében vetni.
A sárgarépa téli tárolásra szánt fajtáit gondosan válasszuk meg (nézzük meg a vetőmag csomagolásán, milyen hosszú a tenyészideje), s kertünk talajának adottságai, valamint a család ízlése szerint döntsük el, melyik lesz a legmegfelelőbb. Nyers fogyasztásra a hengeres karották a legízletesebbek.
Legjobban bírják a tárolást a hagyományos, hegyesedő gyökerű fajták.
A szobanövények is nagy figyelmet igényelnek ebben a hőségben. Azonban vigyázzunk, ne öntözzük túl még a vízigényesebbeket se! Például a csodacserje (Codiaeum variegatum) az egyik legszebb levéldísznövény. Fényre – de nem tűző napfényre –van szüksége. Cserepét egy nagyobb díszedénybe helyezzük, kavicsokra, hogy a gyökereit ne érje a víz, amelyre pedig naponta szüksége van. Óvni kell a huzattól, a kiszáradástól. Gyakran le kell mosni langyos vízzel a leveleit, amelyek színes erezetükkel nagyon mutatósak.
Nyári burgonyaültetéssel – őszi újkrumpli
Egyre jobban terjed a burgonya június végi, júliusi ültetése. Minek hozzák be külföldről, amikor idehaza is megterem – így vélekednek a kísérletező kedvűek. És igazuk van. Legfőképpen, ha a piacra szánják, ahol mostanság válogatás nélkül vásárolják (azonnali felhasználásra) ezt a télen és nyáron egyaránt drága „második kenyerünket”.
A lényeg, hogy tápanyagokban gazdag, burgonyabogarak lárváitól, betegségektől mentes talajba kerüljön az egészséges vetőanyag, tehát oda, ahonnan a borsófélék már letermettek. Napfényes, szélvédett helyre. Még véletlenül se az előzőleg felszedett, korai burgonya helyére! Az ültetés aranyszabálya: csak olyan mélyre tegyük, hogy még „meghallja a harangszót”.
Próba- szerencse!
