A talaj hőmérsékletének megtartása is kulcsfontosságú a védelemben, ezért célszerű a talajfelszínt mulccsal vagy egyéb szigetelő réteggel bevonni. Ez a megoldás nemcsak abban segít, hogy a nappali hő lassabban távozzon, hanem abban is, hogy a növények gyökerei is jobban védve legyenek a hideg hatásaitól. Emellett a megfelelő időzítésű öntözés – például a kora hajnalban történő, mértékletes locsolás – is hozzájárulhat ahhoz, hogy a víz megfagyása során felszabaduló hő enyhítse a lehűlés hatását, így részben ellensúlyozva a fagykárokat.
A védekezés másik fontos szempontja a kert mikroklímájának javítása, amelyet például a növények elhelyezkedésének optimalizálásával lehet elérni. Az olyan magasabb struktúrák, mint a kerítések vagy a cserjék, bizonyos mértékig megvédhetik a növényeket a hideg szél közvetlen érintkezésétől, így enyhítve a fagykárok kialakulását. Az időjárás előrejelzésének folyamatos figyelemmel kísérése lehetővé teszi, hogy a szükséges intézkedéseket időben elvégezzük, és így a kertben lévő növények védelme a lehető legjobb módon valósuljon meg.
A gondos előkészületek és a megfelelő védekezési módszerek alkalmazása – a növények lefedésétől kezdve a talaj hőmérsékletének megőrzésén át a mikroklíma javításáig – jelentősen csökkentheti a fagykárokat, és segíthet megőrizni a kiskert szépségét a zord időjárási viszonyok ellenére.
Meglévő kerti gyümölcsöst a következő módszerekkel óvhatunk a fagy káros hatásától:
- Füstölés: amennyiben az előttünk álló éjszakán kisugárzásos fagyveszély várható, azaz nincs felhő az égen, a szél nem mozdul, a legősibb módszer, amelyet nagyapáink is használtak, a füstölés. Éjszaka meggyújtottak egy-egy szénabálát, s hagyták reggelig füstölni. A füstmolekulák megtöltik a gyümölcsös feletti légteret, így a talajról, növényekről kisugárzó hő visszaverődik, ezáltal nem csökken a veszélyes szint alá a virágok hőmérséklete. Ezzel a módszerrel csak mínusz 1-2 °C esetén tudjuk megvédeni az ültetvényt.
- Fagyvédő gyertyák: egyelőre Magyarországon ez a legsikeresebbnek mondható fagyvédelmi módszer. Hektáronként 400-600 fagyvédő gyertya üzemeltetése szükséges. Hátránya a nagy munkaerő igény, a nagy költség igény, a tűzveszélyesség. Éppen a költségigénye miatt nagyon pontos előrejelzés kell az üzemeltetés szükségességének felméréséhez. Viszont mínusz 5-7 °C esetén is sikeresen megvédi az ültetvényt a fagytól.
- Levegőkeveréses fagyvédelem: kisugárzásos fagy azért állhat elő, mert a levegő nem mozdul, a szél nem keveri a légrétegeket. A talaj közelében lehűl a levegő, de a magasabb légrétegek elég melegek lennének ahhoz, hogy a gyümölcsvirágok, rügyek ne fagyjanak meg. Ezt a magasabb, melegebb légréteget keverik a szélgépek az ültetvények fái közé. Amerika és Olaszország után hazánkban is sikerrel alkalmazzák. Amerikában ezt a módszert helyenként kombinálják hőtermelő eszközzel és meleg levegővel működtetik a szélgépeket.
- Fagyvédő öntözés: már a gyümölcsfák talajának öntözése is sokat segíthet. Ugyanis a nedves talaj több meleget képes tárolni és a fának átadni, mint a száraz. A vízpára tovább segíthet a kisugárzás elleni védelemben. Amennyiben mínusz 1-2 °C-nál nagyobb hidegre kell számítani, akkor jöhet szóba a fák lombkoronájának öntözése. A víz megfagyásakor ugyanis energia (hő) szabadul fel. Ez a hő a megfagyó víz környezetének, vagyis ebben az esetben a virágnak adódik át. Továbbá a jég nagyon rossz hővezető. Ha tehát a virágokat jég borítja, az jobbára megvédi őket a fagykártól.
