Ötvenéves kor fölött átlagosan a férfiak 50, hatvanéves kör fölött 60, hetven fölött 70, és nyolcvan fölött 80 százalékának van prosztataproblémája. Tehát előbb-utóbb minden férfit utolér ennek a betegségnek valamelyik változata. Amerikában és Európában gyakoribb, mint Ázsiában. Kialakulásában nagy szerepe lehet a genetikai, illetve életmód kiváltotta okoknak.
A prosztata (dülmirigy) leggyakrabban előforduló betegségei: prosztatagyulladás, a prosztata jóindulatú megnagyobbodása és a rák.
A prosztata a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye alakú és nagyságú szerv, amely körülfogja a húgyvezetéket. Kivezető csöve, az ondóvezetékhez hasonlóan, a húgycsőbe nyílik. A prosztata és az ondóhólyag váladékára egyaránt szükség van a hímivarsejtek mozgásához és anyagcseréjéhez. A prosztata izmainak összehúzódása folyadékot présel ki ejakuláció közben.
Születéskor a prosztata borsószem nagyságú mirigy, majd a gyermekkor folyamán tömege enyhén növekszik, pubertáskorban pedig hirtelen növekedésnek indul. 25 éves korra teljesen kifejlődik, körülbelül a gesztenye nagyságát éri el.
Jóindulatú prosztata-megnagyobbodás
A későbbi években bekövetkező nem daganatos növekedés oka még ma is ismeretlen. Feltételezhető, hogy a dülmirigy egyre érzékenyebbé válik a férfihormonokkal, például a tesztoszteronnal szemben. A prosztata megnagyobbodásához köze lehet a különböző hormonarányok felborulásának is.
Ahogyan már említettük, körbeveszi a húgycsövet. Ha túlságosan megnövekszik és összenyomja, vizelési panaszokat okozhat. A prosztata jóindulatú megnagyobbodása igen határozott tünetekkel jár. A beteg egyre többször kénytelen vizelési ingere lévén, a vécére menni. Viszont gyengül a vizelet sugara, gyakoribbá válik az éjszakai vizelési kényszer is, de a vizelet sugara ilyenkor még gyengébb, mint általában.
Az életminőséget rontják ezek a jelenségek, már nem titkolható napközben a gyakori vécére járás, éjszaka a többszöri felkelés. Ezek a tünetek egyértelműen a prosztata problémáira utalnak, határozottan arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad tovább halasztani az egészségügyi kivizsgálást, az urológus, illetve a belgyógyász felkeresését.
Ma már megfelelő gyógyszeres kezeléssel nagyon jó hatásfokon gyógyítható ez a betegség, nagyobb részben megelőzhető a műtéti beavatkozás is.
A szakorvos a kezelések mellett általában javasolja az ún. férfi intimtornát: a medence, a gátrész és a comb izmainak erősítését. Ezek a tornagyakorlatok már megelőzésképpen is alkalmazhatók.
A prosztatagyulladás (prostatitis)
A prosztatagyulladás bármelyik életkorban előfordulhat, lehet heveny (akut), vagy idült (krónikus). A leggyakoribb oka olyan baktériumfertőzés, amely a szervezet más területéről származik, elsősorban a fogak, a mandulák és az arcüreg területéről, és megtámadja a prosztatát. A prosztatagyulladás teljesen vagy részlegesen megakadályozhatja a vizeletürítést a hólyagból, vagyis vizelet-visszatartáshoz vezethet. Ennek következtében viszont gyengül a hólyag, fogékonyabbá válik a fertőzésre, hiszen a visszamaradó vizeletben megnő a baktériumok mennyisége. A hólyag fertőzése pedig könnyen továbbterjedhet a húgyvezetékre és a vesére.
A heveny prosztatagyulladás tünetei: fájdalom, láz, gyakori vizeletürítés, amelyet égető érzés kísér, vér, vagy genny megjelenése a vizeletben. A krónikus prosztatagyulladás estében az utóbbi tünet hiányzik, de gyakori a deréktáji fájdalom, valamint a potenciazavar. A prosztatagyulladás erősödésével egyre nehezebbé válik a rekreációs időtöltés a szabadban, a túrázás, a séta, a futás. A szexuális élet irritálhatja a prosztatát és késleltetheti a gyógyulást.
Étrend, életmód
Általában a szakorvos határozza meg, desztillált vízzel, vagy ásványvízzel kell-e a betegnek növelnie a folyadékbevitelt. Ily módon ugyanis a vizelet visszatartását meg lehet előzni és ösztönözni lehet a vizeletürítést, ezzel a vese és a hólyag fertőzésének veszélyét lehet csökkenteni. Fontos a megfelelő étrend kialakítása. A teljes értékű, feldolgozatlan ételek fogyasztása, a telítetlen zsírsavak bevitele, olajos magvak (tökmag, dió, mogyoró) fogyasztása. Frissen préselt gyümölcslevek, ökológiailag tiszta zöldsaláták, hidegen sajtolt olajak, nyers zöldségfélék fogyasztása.
Érdemes viszont kerülni az erős teát, kávét, az alkoholt, a sört, a zsíros ételeket. Ezzel az életvitellel megelőzhető a legrettegettebb betegség, a prosztatarák kialakulása is.
A prosztatarák
A férfiak körében a harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés éppen a prosztatarák. Csupán a tüdőrák és a vastagbélrák előzi meg a sorban. Ritkán fordul elő 60 évesnél fiatalabb korban. Mivel tünetei általában csak a legvégső stádiumban jelentkeznek, a prosztatarákos esetek 90%-a a korai szakaszban észrevétlen marad, és kezelését csak akkor kezdik meg, amikor a gyógyulás már nem sok eséllyel kecsegtet.
A prosztatarák korai szakaszának tünetei hasonlóak a jóindulatú prosztata-megnagyobbodáséhoz. A vizeletben lehet vér, szinte rózsaszínűre változhat, a vizeletürítést nehéz megkezdeni, és egyre gyakrabban kell éjszaka kimenni. Az égető, csípő érzés ugyancsak jelentkezik. Tapasztalatok szerint a prosztatarák gyakrabban azoknál fordul elő, akiknek ismétlődő prosztatagyulladásuk, illetve valamilyen nemi betegségük volt. Tapintással az urológiai vizsgálat során egyértelműen azonosítható, ezért igen fontos, hogy a 45. évüket betöltött férfiak rendszeresen, legalább 3 évenként részt vegyenek prosztataszűrésen.
