A zsenge cukorborsó, a friss sóska és spenót íze, a petrezselyem levélkéinek fűszeres illata: ezek az ízek már az első termések kóstolgatásának jutalmai. A szamóca és az egres eltevése is elkezdődött. Előttünk a befőzések, tartósítások őszig tartó időszaka.
Rengeteg a teendő. A sárgarépát, sűrűn nőtt gyökérpetrezselymet ki kell ritkítani. (Ne a legvékonyabb, hanem a legfejlettebb répácskákat, petrezselyemgyökereket szedjük ki óvatosan, a földet visszaegyengetve a helyükbe. Az így felszedett gyökérzöldség már felhasználható.)
A gumós zeller a hónap közepéig ültethető. Ahogy már többször felhívtuk a figyelmet, ne kerüljön mélyebben a talajba, mint a palántaágyban volt, mert akkor a gumók kicsik lesznek. Begyökeresedés után a zeller nagyon sok vizet kíván.
Hosszú tenyészidejű fejes káposztát június elején 60 cm tőtávolságra ültessünk. Válasszuk a finomabb rostú, savanyításra alkalmas szlovák és magyar fajtákat! Folytassuk a bimbóskel, a kelkáposzta palántázását is. A mángold is ültethető még.
A karós paradicsomot 1-2 hajtással neveljük. Több hajtás, karó mellett, felesleges. A levélhónaljakban képződő oldalhajtásokat 8 naponként ki kell törni. A töréshelyeket ne érintsük kézzel, mert az esetleges baktériumos hervadás terjedését segíthetjük, ami a tő pusztulásához is vezethet. Az oldalhajtást a csúcsánál fogjuk meg, úgy törjük ki. Ehhez sem késre, sem ollóra nincs szükség. A paradicsom önmegporzó. A virágpor a többnyire bókoló virágban „ráfolyik” a bibére, ha a szél megrázza a növényt. Fóliasátorban a növényt, a támasztórendszernél fogva, többször meg kell rázogatni, lehetőleg a déli órákban. Ahogyan szintén többször írtuk, a lombját lehetőleg ne érje víz. Viszont, hogy kiegyenlített talajnedvesség mellett optimálisan fejlődhessen, rendszeres öntözésre van szüksége. Aki fekete fólián neveli a kertjében, annak egyszerűbb a dolga.
