A füge metszése

Füge

A fügével csak a baj van, hol terem, hol nem és akkorára nő, hogy elnyom minden növényt a közelében. Ezért, és a jó termésért kell megmetszeni a bokrát. Ha a füge  metszését elmulasztjuk, akkor az időjárásra és a véletlenre bízzuk a termést.

Füge
A Füge

Sokszor hallani, hogy a füge fáját nem kell metszeni és ezzel az állítással egyet is lehet érteni – különösen akkor, ha nem szeretnénk minden évben fügét enni. Elképzelhető az is, hogy ezt az információt maguk a fügebokrok terjesztik, saját épségük megőrzése érdekében. Pedig mindenki jobban jár, ha a metszés mégis megtörténik. A hazánkban élő füge gyümölcsei megtermékenyítés nélkül érlelik be a mag nélküli terméseiket. Még késő ősszel és télen is fejlődnek apró termések, amelyek sokszor (nem mindig) áttelelnek. A termés több “hullámban” érkezik a nyár és az ősz folyamán, ami a hobbikertben előnyös, hiszen így több lehetőségünk van friss fügegyümölcsöt fogyasztani. A fügének több száz fajtája van, eltérő növekedéssel, életciklussal, más-más gyümölccsel, levélformával. Mi most a Magyarországon élő fügék általános igényeire összpontosítunk. Bemutatjuk a metszés legfontosabb szabályait.

Akinek áll a kertjében fügebokor, az tudja, hogy a füge bizonyos szempontból szeszélyes növény, néha kiszámíthatatlan időszakokban hozza a gyümölcseit, néha be sem érik, máskor roskadásig van terméssel. Most a füge élettanába, klíma és talaj iránti igényeibe nem megyünk bele, csak a legfontosabbat tartjuk szem előtt: el kell érnünk, hogy beérlelje a gyümölcseit és mi azokból ehessünk.

Mi történik, ha nem metsszük meg a fügét?

A metszetlen füge bokra óriásira nő. A földből kitörő tavalyi hajtások oldalhajtásokat nevelnek, amelyek az égbe törnek. Ezekből jövőre tartóágak lesznek, amelyek újabb hajtásokat hoznak, így minden évben egy-egy emelettel magasabb lesz a füge. A túl hosszúra növő és oldalra hajló ágak előbb-utóbb letörnek. A felfelé növők megmaradnak ugyan, de a rajtuk növő gyümölcsöt nem érjük el, legfeljebb létrával, úgyhogy a gyümölcs egy része rajtuk marad. Végül pedig jön a tél, amikor az óriási növényt már nem tudjuk mivel betakarni, rendesen téliesíteni, ezért elfagy az egész, indulhatunk megint a nulláról.

füge
A fagél, a kezelés helyén rugalmas, szellőző bevonatot képezve, tartós védelmet nyújt és megakadályozza a seb utólagos befertőzését.

A füge metszésének három aranyszabálya

Első szabály: annyira metsszük vissza a fügebokor ágait, hogy a növény kezelhető méretű maradjon. Számoljuk bele, hogy a következő évben plusz két métert nőni fog! Fontos, hogy elérjük a terméseit és november végén be tudjuk takarni a megőrzendő ágait. A szabadon hagyott részek valószínűleg el fognak fagyni. Metszéskor ezért érdemes legfeljebb másfél méteres magasságot meghagyni.

Második szabály: ha tehetjük, húzzuk szét a szezont, hogy néhány egyéves hajtást meghagyva már tavasszal elkezdődjön a gyümölcsök fejlődése. A füge a fiatal hajtásokon hozza a termését, ezért el kell érnünk, hogy ezekből egynéhány átteleljen és nyár közepén teremni kezdjen. Ha mindent a tavasszal induló hajtásokra bízunk, akkor csak ősszel lesz termésünk, ha egyáltalán beérik a füge a fagyokig, vagy a levelei elvesztéséig. Ezért a metszéskor hagyjunk fiatal és idősebb hajtást is a bokron.

Harmadik szabály: a füge csak a napos részein terem bőséggel, az árnyékban bizonytalanul. A bokrot ezért olyan formára kell nevelnünk, hogy minél nagyobb részét süsse a nap. A befelé növő ágak árnyékban lesznek, azokat vágjuk ki, ne vegyék el a füge erejét. A keresztbe növők is csak a sűrűséget növelik. A legjobb, ha váza formájú “koronát” alakítunk ki.

Bónusz szabály: a füge metszési sebei általában visszaszáradnak és elfertőződnek. A visszaszáradás ellen azt tehetjük, hogy legalább 5 cm-es csonkot hagyunk, legalábbis a vastag, több évre tervezett ágak elvágásakor. Az elfertőződés ellen pedig a sebkezelés ajánlott. Fasebkátrányt ezer forintért lehet kapni minden gazdaboltban és kertészetben, 1 csomag valószínűleg tíz évig elegendő mennyiséget jelent egy házikertben. Kenjük be a sebeket, rögtön a metszés után.

Füge

Ne vágjunk vissza ágakat a felénél, és ne csipkedjük az ágvégeket sem, mert egyrészt ezzel leendő termést vágunk le, másrészt ezzel újabb hajtások növekedésére késztetjük a fügét, ami túlzott elburjánzáshoz vezethet, ami nem tesz jót a fügének, mert ezzel együtt megnövekszik a víz – és tápanyag igénye is. Valamint a sok félbevágott ág mindig elkezd több új hajtást is növeszteni, amitől a bokor elsűrűsödik, a belső részeit nem éri kellő részben a napfény.

Mikor kell metszeni a fügét?

Az biztos, hogy jó olyankor metszeni, amikor nincs rajta levél, hiszen így pontosan látjuk az ágak szerkezetét, jobban tudjuk alakítani a bokor formáját. Ez lehet késő ősz, például november, vagy tavasz, például március.

Az őszi metszés előnye, hogy a füge betakarása előtt kisebb lesz a megmetszett bokor, ezért könnyebb gondosan téliesíteni. A tavaszi metszés előnye, hogy a télen elfagyott ágakat és hajtásokat le lehet vágni, így pontosabban tudunk gazdálkodni azzal, ami megmaradt. Mindkét időszaknak vannak hívői, nem követ el hibát, aki az egyiket vagy másikat választja. (hobbikert)

A METSZÉS TÍPUSAI CÉL / ALKALOM LEGJOBB IDŐPONT
Nevelés Építsen harmonikus, váza alakú koronát Februártól március elejéig
Természetvédelmi vágás Távolítsa el az elhalt, kedvezőtlen hajtásokat, hogy kapjon fényt az összes ág Februártól március elejéig
Nyári vágás Télre kész gyümölcsnövények előcsalogatása Július végétől augusztus közepéig
Kúpos vágás Újraéleszti az elhanyagolt fügefát Késő tél

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: