Ardisia crenata = Csipkés csúcsvirág
A télen is díszes csúcsvirág kisebbfajta fává fejlődik. Levelei lándzsásak, fényes, sötétzöldek, szegélyük dekoratívan csipkézett. A fehér vagy rózsaszín árnyalatú apró. Illatos, csillag alakú virágok a növény alsó részében nyílnak. De az igazi érdekesség a belőlük fejlődő megannyi apró bogyó. Ezek a vízszintes ágak végén, csoportosan virítanak, piros, avagy karmazsin színük hónapokon keresztül vidám színfoltot jelent a lakásban. Nyáron szeret a szabadban, félárnyékban, ahol a virágait a rovarok beporozzák. Télen hűvösebb helyet igényel, s hogy a leveleit permetezzék.
A növény kicsike fehér virágokat, valamint élénkpiros bogyótermést is hoz. Nyár elejétől kezdve érdemes a szabadban nevelni félárnyékos, vagy árnyékos helyen. Elhelyezéséhez világos, de nem tűző napos, kellemesen meleg, de nem túl meleg helyet keressünk. A huzatot nem szereti.
A benne található hatóanyagok az ardisiacrispin (sokgyűrűs szerves vegyület, arabinopiranozid származék, szaponin száramzék) és egyéb szaponinok. A tradicionális kínai gyógyászat használja a gyökerét. Hatása: fájdalomcsillapító, vértisztító, lázcsillapító, méregtelenítő, vízhajtó. Használják torokfájás, fogfájás, menstruációs rendellenességek ellen, az emésztőrendszer fertőtlenítésére, keringés serkentőként.
Aszparágusz = Klárisfű
Fajtái szerint sok szép magyar neve van, mégis aszparágusznak hívjuk. Pedig könnyebb volna megkülönböztetni, ha tudnánk, hogy van tűlevelű, vagyis klárisfű (densiflorus), van fátyol, vagyis tollasfű (setaceus), s van még sarlós (falcatus) és cédruslevelű (umbellatus), sőt hajszállevelű nyúlárnyék (tenuifolius) aszparágusz is. Ezek mind rokonságban állnak egymással. Őshazájuk Afrika és Ázsia. A mi éghajlatunkhoz szobai levéldísznövényként „szelídítették” őket. Kedvelt kiegészítői a virágcsokroknak. Ahol türelemmel és körültekintéssel gondoskodnak rendszeres öntözésükről, a számukra fontos szűrt fényről, a közepes (20-22 C fokos) hőmérsékletről, ott frissen, dúsan zöldellnek. Viszont huzat, erős napfény, túlöntözés, kiszáradás hatására gyorsan lekopaszodnak a finom ágak. Ilyenkor vissza kell vágni ezeket, hogy újra kihajthassanak.
