Vannak, akik éppen a betakarítás során válnak figyelmetlenné, vagy felületessé. Talán a fáradtság, talán a halomban látott zöldségfélék látványa váltja ki belőlük ezt a magatartást: a még termő indákat letapossák, mondván, ami kellett, már tető alá került, többre nemigen lesz szükség. A sérült terméseket a tűző napon hagyják, azzal, hogy ráérnek később összeszedni.
Szerencsére, a legtöbb kertészkedő mindent megbecsül, amit a földje termett. Hiszen a kapavágás ejtette heg miatt a burgonya, a hagyma még nyugodtan felhasználható. Az uborka, az apró dinnye, tökféle csalamádénak elkészíthető. És a paradicsom bokrai egészen a fagyokig teremnek, ha körültekintő a betakarítás, óvatosan szedik le róluk a termést. Ugyanez vonatkozik a paprikára is, amelyre, ha az éjszakák tovább hűvösödnek, éjjelre fóliát lehet borítani: hadd nőjenek még meg a kisebb-nagyobb, jóízű paprikák!
A fűszerpaprika az idén – ha hideg talajba került ültetéskor – nem mindenütt ígér bőséges termést. De ahol folyamatosan öntözték, ott a kánikula idején is tartotta magát és most dől el, milyenné válik valójában. Kedvezőnek mondható a mostani időjárás, tehát reménykedjünk, hogy elegendő terem ahhoz, hogy a disznóöléshez, meg a téli kolbászkészítésekhez ellássa a konyhát illatos, csípős őrleménnyel.
A talajápolásnak továbbra is nagy jelentősége van. Ahol friss komposzttal vagy zöldhulladékkal takarták, ott az őszi betakarításig szépen fejlődnek még a növények. Kapálni, a kelő gyomokat megsemmisíteni, a legjobb csak kb. 2 cm-es mélységig. A mélyebb talajlazítás igen kiszárítaná a talajt.
A gyökérzöldségeket, augusztusban ültetett palántákat, veteményeket bőségesen kell még mindig öntözni.
Ne hagyjunk üresen ágyásokat, nagyobb talajfelületeket! Talajlazító növényeket vessünk, zöldtrágyaként is hasznosulnak. Erőteljes gyökérnövekedésükkel lazítják a talajt, nagy gyökértömegük bomlásával gazdagítják a humusztartalmát, serkentik a talajéletet. Már írtunk ezekről. Ismertebbek a fehér mustár, az olajretek, az őszi káposztarepce, fehér virágú somkóró, borsó, bíborhere, pohánka, facélia. A pohánka még a fonálférgektől is megtisztítja a talajt.
A pillangósvirágúak, kiváló talajjavító növények. A gyökerén gümők találhatók, melyekben nitrogént megkötő baktériumok telepednek meg, így egyidejűleg zöldtrágyát is szolgáltatnak. Nem csupán tápanyagot vonnak ki a földből, hanem a saját maguk által előállított tápanyagból nitrogént juttatnak vissza. Fontos szerepük van a vetésforgóban – a harmadik szakaszban – ugyanis felhasználhatjuk a talaj regenerálódására.
Ha a talaj kimerült, és csökken a hozama, végezzünk talajélénkítő kúrát. A zöldtrágyázás télen különösen hasznos, mivel élénkíti a talajéletet, miközben a növények takarásáról és védelméről gondoskodnak.
