A komposzt készítése

a komposztálás

Nem olcsók, de már bő választékban kaphatók a szervestrágya-keverékek külön-külön a paprika, paradicsom, a káposztafélék, a pázsit, a különböző gyümölcsfajták stb. tápanyag-utánpótlása számára. Vannak növekedést, virágzást és terméskötést serkentő, kisebb-nagyobb csomagolásban, szemléletes útmutatással ellátott tasakok, zsákok, zacskók.

De – ingyen, saját erőnkből is előállíthatjuk azt az univerzális, minden növény termesztéséhez szükséges és alkalmas anyagot, a komposztot, ha nem szemétnek tekintjük a kerti hulladékot. A lekaszált fű, a lenyesett gallyak és ágak, a cukorborsó, a bab zöldtömege, a még nem virágzó gyomok, mind-mind alkalmas arra, hogy földdel rétegezve, speciális mésznitrogénnal dúsítva értékes humusszá, komposztfölddé érlelődjék, s tápanyagokkal lássa el kertünket. Számoljunk: csak arra adjunk ki pénzt, amire okvetlenül szükséges.

Mi a komposztálás?

komposteryA komposztálás a természetes saját módja az újrahasznosításra. A komposztálás segít abban, hogy természetes úton zárjuk ezt a körfolyamatot, amit azzal indítunk el, hogy az ember a növényeket felhasználja (emberi fogyasztás, állattartás, díszítés). A szerves anyagok szabályozottan bomlanak le, új hasznos termék, humusz keletkezik belőlük. A makro- és mikroelemek mellett a talaj életében az irányító, koordináló szerepet a humusz tölti be. Ez tapasztja össze a talaj apró szemcséit morzsákká, serkentő anyagot nyújt a növények gyökereinek, tápanyagokat juttat a talajban tevékenykedő mikroorganizmusoknak.

A titokzatos és minden hatásában még nem tisztázott humusz nélkül nem képesek a magasabb rendű növények táplálkozni, növekedni és szaporodni. Tehát a legjobb dolog, amit a háztartási és kerti hulladékkal tehetsz, a komposztálás. Könnyű folyamat mindenki számára, és kevés időt és energiát igényel. Nem bonyolult, de néhány aranyszabályt mindenképp be kell tartanunk.

Mikre kell figyelni komposztálás során?

a komposztálás
Komposzt készítése

Komposztálás során az alábbiakra kell figyelni: a megfelelő tápanyag, víz és oxigén ellátottságra. A jó komposztáló elég szellős és kellően nedves. Amennyiben az anyag túlságosan tömör, rothadás jön létre, mivel nem kap elég levegőt. Ekkor olyan mikroorganizmusok jelennek meg, melyek életéhez nem kell oxigén (anaerob).

Ez nem előnyös, és ráadásul bűzös is. Ilyen módon anyagunk elrothad, s nem lesz értékes humuszunk. A mikroorganizmusok munkájához két elem: a szén és a nitrogén nélkülözhetetlen, ezeknek fontos az aránya ahhoz, hogy a komposztálás gyorsan végbemenjen. Több szénre van szükség, mint nitrogénre(25:1). Azt mondhatjuk, hogy általában minden ún. barna hulladékban (faág, gally, szalma stb.) sok szén van. A nedves, „puha”, fehérje-dús zöld hulladékokat alaposan össze kell keverni a száraz, „barna” hulladékkal, hogy homogén kiindulási anyagot kapjunk.

 

Click to access komposztalas.pdf

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: