Bakopa (Chaenostoma cordatum)
A bakopa vagy hópehelyvirág (Chaenostoma cordatum) alacsony termetű, bokrot alkotó, szétterülő formájú növény, melyet nálunk egynyáriként nevelünk. Az Afrika déli részén őshonos, kedves külsejű növény, függőkosarak, balkonládák, vegyes virágágyások díszítésére egyaránt alkalmas. Levélzetét kicsi, sötétzöld, fogazott szélű levelek alkotják, melyek sűrűn borítják enyhén csüngő hajtásait. Fehér, rózsaszín vagy lila virágai főként nyáron díszítenek. A bakopa napos, világos vagy félárnyékos helyen, jó vízáteresztő talajba ültetve fejlődik legszebben, rendszeres öntözés mellett. Fontos, hogy ne hagyjuk kiszáradni a földjét. Az alulöntözést a növény, a bimbók ledobásával jelzi. Szaporítani dugványozással és magról lehet.
Balkon aranya (Bidens ferulifolia)
A balkon aranya vagy husánglevelű farkasfog (Bidens ferulifolia) Mexikóból származó, Magyarországon egynyári növényként nevelt dísznövény. Neve is árulkodik róla, hogy fő díszítőértékét, élénksárga, kisméretű dúsan növekvő, kellemes illatú virágai adják. Virágzási ideje májustól, októberig tart, tehát viszonylag sokáig díszítheti erkélyünket. Felhasználása sokrétű, azonban arra figyelni kell, hogy domináns megjelenése miatt, nem igazán társítható más növényekkel. Jól mutat ámpolnába és balkonládába ültetve, de megpróbálkozhatunk ágyásba ültetésével is, ekkor bokorszerűvé fejlődik. Elhelyezéséhez válasszunk félárnyékos vagy napos helyet, ültetéséhez pedig balkonnövény földet. Nyáron, a nagyobb melegek idején, ügyeljünk a megfelelő vízutánpótlásra, kéthetente pedig adjunk neki, egy kis tápoldatot. Ahhoz, hogy igazán szép, bokros formájúra neveljük, érdemes a hajtások egy részét eltávolítani. Szaporítani magról lehet, de vásárolhatunk palántát is, amelyet májusban ültethetünk ki, ha már megszűnik a fagyveszély.
Banksia (Banksia coccinea)
Egy igazán különleges dézsás növény a banksia. A banksia (Banksia coccinea) örökzöld cserje, melynek felfelé törekvő ágai sűrűn növekednek. Magassága nagyjából 3m körülire tehető. Rendkívül érdekes megjelenésű dísznövény, főként élénkvörös színű, tüskeszerűen kiálló bibéjű és porzójú nagyméretű virágzata miatt. Mutatós virágai az ágak végén ülnek, a rövid, márciusi virágzási időszakban. Harsány színüket, a sötétzöld levelek, és ezüstszínű levél fonákok ellensúlyozzák. Dekoratív megjelenése leginkább dézsába ültetve érvényesül. Elhelyezéséhez napos, világos helyet válasszunk, mivel ilyen körülmények mellett fejlődik igazán szépen. Víz és tápanyag igénye magas, ezért rendszeresen öntözzük és tápoldatozzuk. Teleltetése 10 fok körüli hőmérsékleten történjen.
Begónia (Begonia)
A sudár begónia (Begonia elatior) a begóniafélék családjába tartozó Ázsia, Afrika, és Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein őshonos növényfaj. Rengeteg fajtája áll a hobbi kertészek rendelkezésére, a különféle hibridek és színválatozatok, szobanövényként, kerti és balkon növényként tarthatók. Nem napos, de világos, egész évben meleg, télen is legalább 16 fokos környezetet igényel. Öntözése során szobahőmérsékletű lágy vizet használjunk. A földlabda kiszáradását, és a pangó vizet is kerülni kell. Tartsuk egész éven át mérsékelten nyirkosan, soha ne száradjon ki. Kis töménységű tápoldattal kéthetente tápoldatozzuk márciustól szeptemberig. A leveleket soha ne permetezzük, mert foltossá válnak, a közvetett párásítást viszont biztosítani kell. Átültetni csak akkor szükséges, ha kinőtte a cserepét, ültetése hungarocell darabkákkal kevert A virágföldbe történjen. A gyökérlabda mérete csökkenthető, ültetéséhez lapos tartóedényt használjunk. Szaporítása történhet rizómaosztással fűthető szaporítóágyban 24 fokos talajhőmérsékleten, valamint dugvánnyal, levél vagy gyökérdarabokkal.
Bohócvirág (Mimulus x hybridus)
A bohócvirág (Mimulus x hybridus) hazánkban egynyáriként nevelt, eredeti otthonában Észak-Amerika nyugati területein gyakori évelő, mely kifejezetten érzékeny a fagyra, és egyéb tényezőkre is. Bokros növekedésű, nagyjából 25cm-t elérő dísznövény, mely sárga, narancssárga, rózsaszín, piros, és a különféle hibridek kitenyésztése következtében egyéb színezetű tölcsér alakú virágokkal díszít. A túlságosan erős napsütésre, valamint a kiszáradásra is kényes, ezért olyan helyet válasszunk számára, ahol a talaj jó vízáteresztő képességű, és a tűző naptól is védettséget élvez.Az elhervadt virágzatot rendszeresen távolítsuk el, ez nemcsak esztétikai kérdés, mivel a virágzás is serkenthető ily módon. Szaporítani magvetéssel lehet tavasszal, ahhoz, hogy a magok csírázzanak 20-25fok körüli hőmérséklet szükséges, valamint fény, ezért a magokra, ne kerüljön földréteg. A palántákat a fagyok megszűnte után ültethetjük ki szabadföldbe.
Bojtocska (Ageratum houstonianum)
A bojtocska (Ageratum houstonianum) Mexikóból származó alacsony növésű egynyári dísznövény. Itthon leggyakrabb a sötétlila és kék színű változatait forgalmazzák, ennek a mutatós kb. 15-30cm magas növénykének. Nagyon jól érzi magát meleg, napos helyeken, emellett kifejezetten igénytelen is. Adottságai miatt jó választás balkonládába, sziklakerti évelők közé vagy szegélyként ültetve is. A hajtások végén ülő, bojtszerű virágokból álló tömött virágzata, egész nyáron díszít. Hogy megőrizzük a szép látványt, gondoskodjunk a megbarnult virágok rendszeres eltávolításáról. Különösebb gondozást nem igényel, válasszunk számára napos helyet, valamint biztosítsuk a növekedéséhez elegendő teret. A nedves idő kedvez a szürkepenész megjelenésének, ezért ilyen körülmények között, figyeljünk az öntözésre. Locsoljunk kevesebbet, és törekedjünk arra, hogy a levelekre, ne kerüljön víz. Szaporítása magról történik, márciustól vethetjük magjait.
Bolíviai meténggyökér (Mandevilla boliviensis)
A bolíviai meténggyökér (Mandevilla boliviensis) kúszó növekedésű dézsás dísznövény. Rendkívül mutatós dísznövény, melyet egész nyáron, valamint őszelején nyíló virágainak köszönhet. Dús virágzatát tölcsér alakú fehér illetve rózsaszín színű virágok alkotják, melyek hátteréül a kerekded, fényes levelek szolgálnak. A bolíviai meténggyökér tartásához, elengedhetetlen, hogy megfelelő támasztékot biztosítsunk. Fontos megemlíteni, hogy mérgező növénnyel van dolgunk. A bolíviai meténggyökér víz, fény és tápanyagigényes növény. Ültetéséhez a legmegfelelőbb a balkonnövények számára kifejlesztett földkeverék. Keressünk számára világos, tűző napos helyet, itt érzi magát igazán jól. Rendszeres öntözést, valamint tápoldatozást is igényel. Melegigényes növény, ezért viszonylag magas hőmérséklet (15-18fok) mellett teleltethető.
Borzas disszódia (Thymophylla tenuiloba)
A borzas disszódia (Thymophylla tenuiloba) alacsony termetű, bokros felépítésű, elterülő évelő növény, mely fagyérzékenysége miatt, Magyarországon egynyáriként tartható. Eredeti élőhelyét Texas és Mexikó jelentik. Sziklakertben, kőedénybe, balkonládába, valamint egynyári virágágyásba egyaránt ültethető. Levélzetét aromás, erősen szeldelt levelek alkotják. Sárga, fészkes virágai a levélzet fölött júliustól nyílnak és még az ősz első felében is díszítenek. A borzas disszódia napos helyen, jó vízáteresztő, átlagosan tápanyagdús talajba ültetve fejlődik legszebben. Bár rövid életű és fagyérzékeny is, ezeket leszámítva nagyon egyszerűen nevelhető, szinte problémamentes növény. Kártevők és betegségek csak nagyon ritkán támadják meg, egyedül gyökérrothadás jelentkezhet, ha túlságosan kötött talajba ültettük. Az elhervadt virágok eltávolításán kívül, más teendőnk nem akad vele. Szaporítani magról lehet.
Borzaskata (Nigella damascena)
A borzaskata (Nigella damascena) a boglárkafélék családjába tartozó egynyári növény, mely Közép-Európában és a Földközi-tenger vidékén is őshonos. A borzaskatán kívül más érdekes nevekkel is illetik ezt a növényt: a török kandilla, a török katicavirág, a kerti kandilla, a kék kandilla, a puszták szüze, a pókfű és a ködvirág is ezt az izgalmas külsejű virágot takarja. A közepesen magas növény, nagyon könnyed, légies megjelenésű, levélzetét nagyon vékony, élénkzöld levelek alkotják. Ez az élénkzöld, kusza, de szellős levélzet szolgál hátteréül a nyáron nyíló, csillag alakú kék, rózsaszín vagy fehér virágoknak. A borzaskata ellenálló, szépen fejlődő növény, mely napos, világos helyen, tápanyagban gazdag talajba ültetve fejlődik legszebben. Szaporítani magról lehet márciusban és áprilisban. Mivel az átültetést rosszul tűri, ezért végleges helyére vessük.
Brazil tölcsérjázmin (Mandevilla sanderi)
A brazil tölcsérjázmin, brazil jázmin vagy brazil szereleminda (Mandevilla sanderi) egy nagyon mutatós, Dél-Amerikából származó növény, amely tölcsérszerű élénk színű virágaival díszít májustól késő őszig. Nyár elejétől kezdve, szabadban dísznövényként tarthatjuk. Alkalmas irodák, közintézmények, valamint kellemes, szobahőmérsékletű, világos szobák díszítésére is. Fontos megemlíteni, hogy a brazil tölcsérjázmin a mérgező növények sorát gyarapítja, tejnedve mérgező hatású. Elhelyezéséhez világos helyet keressünk, bár fényigényes növény, a déli tűző napot nem szereti. Rendszeres öntözést igényel, nyáron hetente 2-3 alkalommal, télen jóval ritkábban adjunk neki vizet. A megfelelő növényekedéshez és virágzáshoz, igényli a rendszeres tápoldatozást is. Kedveli a párás környezetet, amit közvetlen (vízzel való permetezés) és közvetett (kaviccsal és vízzel töltött tálcára állítjuk a cserepet) párásítással is biztosíthatunk.
Bársonyos kakassarkantyú, Forster-kakassarkantyúka (Plectranthus forsteri)
A bársonyos kakassarkantyú vagy Forster-kakassarkantyúka (Plectranthus forsteri) közepes termetű eredeti élőhelyén a Csendes-óceán térségében, évelő növény, melyet hazánkban egynyári növényként nevelhetünk. Feltörő szárú, rendkívül mutatós növény, melynek fő díszét levélzete adja. Levelei finoman szőrözöttek, érdes felületűek, zöld színűek, vagy zöldek, fehér vagy sárga szegéllyel. A levelek finom dörzsölés hatására, kellemes citrus illatot árasztanak. A bársonyos kakassarkantyú legszebben szűrt fényben, félárnyékos helyen fejlődik, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talajba ültetve. Erősen fagyérzékeny, ezért ha nem szeretnénk teleltetni, akkor egynyári növényként számoljunk vele. Teleltetni, világos, fagymentes, hűvös helyen lehet. Szereti, ha talaja mindig kissé nyirkos, ezért rendszeres, mérsékelt öntözést igényel. Betegségekre és kártevőkre nem túl kényes növény, de időnként megtámadják a takácsatkák és a pajzstetvek. Szaporítani dugványozással lehet.
Bíbor celózia (Celosia argentea ‘Caracas’)
A bíbor celózia (Celosia argentea ‘Caracas’) hazánkban egynyári dísznövényként tartott különleges külsejű növény, mely nagyobb kaspóba, konténerbe, valamint szabadföldbe is ültethető. Igazán feltűnő látvány lila színű virágaival, melyek a felfelé törő hajtás végén nyílnak és a nyár folyamán hosszan díszítenek. Levélzetét lándzsaszerű, sötétzöld levelek alkotják, melyek jól ellensúlyozzák a kissé harsány virágokat. A bíbor celózia nagyon szereti a fényt, ezért mindenképpen meleg, és napos helyet keressünk számára, jó vízáteresztő, átlagos talajba ültessük. Szereti, ha földje mindig kissé nyirkos, ezért rendszeres öntözést igényel. Betegségek és kártevők szempontjából viszonylag ellenálló növény, azonban időnként megtámadják a takácsatkák és a levéltetvek. Elszáradt virágainak folyamatos eltávolításával, további virágzásra ösztönözhetjük. Szaporítani dugványozással lehet.
Bíborka (Gomphrena globosa)
A bíborka (Gomphrena globosa) különleges külsejű egynyári virág, mely fajtától függően alacsony és középtermetű is lehet. A növényt bokrosodó növekedés, dús, hosszúkás levelek alkotta levélzet, valamint a virágszár végén nyíló gömb alakú virágok jellemzik. A lila, fehér vagy rózsaszín árnyalatban pompázó virágok nagyon hosszan nyár közepétől az első fagyokig díszítik a kertet. A bíborka remek választás, ha szeretnénk pillangókat csalogatni a kertbe, vagy ha más egynyári virágok mellé keresünk egy egyszerűen kezelhető és dekoratív növényt. A bíborka napos világos fekvésben, tápanyagban gazdag, jó szerkezetű talajba ültetve fejlődik a legszebben. Bár jól bírja a szárazságot, mérsékelt öntözés mellett sokkal szebben fejlődik. A magasabbra növő változatokat érdemes karózni, hogy az erős szél ne tehessen bennük kárt. Szaporítani magról lehet. A palántaneveléshez március-áprilisban vessük el a magokat. Az előnevelt palántákat a fagyveszély elmúltával májusban ültessük ki.
Bíboros kalapácscserje (Cestrum elegans)
A bíboros kalapácscserje (Cestrum elegans) erőteljes növekedésű, kb. 2-3 méteres magasságot elérő, rendkívül dekoratív örökzöld cserje, melyet fagyérzékenysége miatt, elsősorban dézsában érdemes nevelni. A növény minden része mérgező! Levélzetét sötétzöld színű, lándzsa alakú levelek alkotják. Bíborpiros vagy rózsaszín, csöves virágai, tömött fürtben nyílnak tavasz végétől, az első fagyokig. A virágzást követően néha sötétpiros terméseket is hoz. A bíboros kalapácscserje napos, világos vagy félárnyékos védett helyen, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajba ültetve fejlődik legszebben. Nyáron bőséges öntözést igényel, télen a teleltetés alatt, kevesebbet öntözzük. Teleltetni világos kb. 10 fokos helyiségben lehet. Betegségek és kártevők ritkán károsítják. Szaporítani dugványozással és magról is lehet.
Bókoló amaránt, csüngő amaránt vagy rókafarok (Amaranthus caudatus)
A bókoló amaránt, csüngő amaránt vagy rókafarok (Amaranthus caudatus) Dél-Amerikában őshonos nagytermetű egynyári növény, hazánkban dísznövényként tartják. Mérete és különleges külseje miatt szoliterként érdemes ültetni. Növekedése bokrosodó, lombozatát nagyméretű, levelek alkotják melyek szára és erezete pirosas színárnyalatban játszik. Érdekességét a májustól-ősz elejéig nyíló bordó vagy sötétlila színű, hosszú virágfüzérei adják. A bókoló amaránt víz, fény és tápanyagigényes növény. Ültetési helyéül világos vagy kifejezetten napos, védett helyet keressünk, ahol a talaj is tápanyagban gazdag és jó vízáteresztő képességű. Rendszeres öntözést igényel, tartsuk földjét nedvesen. Betegségekre nem érzékeny, kártevők közül időnként a levéltetvek okozhatnak problémát. Szaporítani magról lehet.
Búzavirág (Centaurea cyanus)
A búzavirág (Centaurea cyanus) az őszirózsafélék családjába tartozó közepesen magas egynyári növény, mely Dél-Európából származik. Gyakran találkozni vele szántóföldeken, pipacs és más vadvirágok társaságában. Számos nemesített változata létezik, melyek között teltvirágú fajtákat is találunk, természetes hatású kertekben más virágok társaságában remekül mutat. Kék, rózsaszín vagy fehér színben pompázó virágai jellemzően tavasz végén és a nyár első felében nyílnak a vékony virágszár végén. Gondozása nagyon egyszerű, a búzavirág kevés törődés mellett is szépen fejlődik. Napos, világos fekvésű virágágyásba, tápanyagban gazdag, jó szerkezetű talajba ültetve érzi legjobban magát. Jó szárazságtűrő növény, nem szükséges öntözni. Szaporítani magról lehet.
