Ahol gyermekek, idős családtagok, vagy betegek vannak a háznál, ott nem mindegy milyen a növényvédelem, hogy a zöldségféléket, gyümölcsöt vegyszerekkel kezelik, vagy azok alkalmazása nélkül kerülnek az asztalra. Tegyük hozzá, másutt sem mindegy, de az egészséges felnőttek szervezetének viszonylag nagyobb a teherbíró (szermaradvány-tűrő) képessége, mint az előbbieké.
Az lenne a legjobb, ha mindenütt organikus módon gazdálkodhatnának a kertészkedők, azonban a talaj, s az öntözővizek a legtöbb helyen, már eleve szennyezettek.
Az is baj, hogy ezek a növényekbe felszívódnak. De legalább, a termesztés során próbáljuk elkerülni a különböző vegyszerek alkalmazását.
Növényforrázat
Gombabetegségek (varasodás, rozsda, lisztharmat, levélfodrosság) ellen mezei zsurlóból készíthetünk forrázatot vagy teát. Ezt 5-szörös hígításban egész évben a növényekre permetezhetjük. Nyáron reggelenként, napsütésben.
Rovarkártevők (szamóca-bimbólikasztó, málnabogár, szederatka, levéldarazsak) és rozsda, lisztharmat ellen is alkalmazható a gilisztaűző varádicsból készített trágyalé, forrázat vagy tea 2-szeres hígításban.
Levéltetvek, szederatka és ribiszkerozsda kártételének mérséklésére alkalmas növényvédelem a fehér ürömből készített trágyalé, forrázat vagy tea, 4-szeres hígításban.
Pajzs-és viaszos pajzstetű ellen, vagy káliumhiány esetén az erdei pajzsika trágyaleve vagy forrázata alkalmazható 10-szeres hígításban.
Növényforrázat készítése: A 10 l vízhez adott1 kg friss növényt, vagy 20 dkg száraz növényt 24 órán át áztatjuk, majd 20 percig fedett edényben lassan főzzük, s hagyjuk kihűlni. Leszűrve, hígítás nélkül, vagy hígítva alkalmazzuk.
Növénytea különböző módon készülhet. Elég, ha az összevágott növényt forró vízbe szórjuk, többször megkeverjük, s hagyjuk kioldódni. De az sem baj, ha néhány percig főzzük vele. A legjobb, ha a forró vizet a növényre öntjük, s hagyjuk, hogy kihűljön. Közben kilúgozódik.
Növénytrágyalé
Udvarok végében, kertek szélén folyamatosan nő a gyom, közte gyermekláncfű vagy pitypang, meg a csalán. Ezeket ilyenkor, május végéig kár a komposztba dobni, ha összegyűjtjük, értékes hatóanyagaikat különbözőképpen kilúgozva, hatékony növénytrágyalé, forrázat vagy tea készíthető belőlük. Ha még gyűjtünk hozzá a mezőn, erdők szélén gilisztaűző varádicsot, fehér ürömből, erdei pajzsikából legalább 1 kg-t, akkor elláthatjuk a házilag készített növényvédő-és növekedésserkentő szerek egész kertet védő mennyiségét.
Növénytrágyalé készítése: a zöld növényt, gyökerestől jutazsákba töltjük, vízzel telt fa-, műanyag-, vagy betonhordóba függesztjük és letakarjuk. Naponta legalább egyszer felkeverjük. Az anyagok lebomlása, az erjedés habképződéssel és szaggal jár. 4-6 hét után, amikor már nem jönnek fel buborékok, nem képződik hab, a megérett trágyalé felhasználható. De csak 10 szeres hígításban. Lehetőleg borult, esős időben öntözzük ki, délután, vagy estefelé. A zöldségfélék és virágok nevekedésének fő időszakában, július végéig.
Kisebb mennyiségű növénytrágyalé készítéséhez elegendő a 10 literes műanyag vödör, amibe a friss növényt lazán belerakjuk, s vízzel feltöltjük. Ezt is letakarjuk. Ugyan úgy járunk el, mint a nagyobb mennyiség készítésénél.
Vigyázat: Ha csak csalánból készítjük a trágyalevet, a talajra 10-szeres, a növényekre 20-szoros hígításban alkalmazzuk, mert rendkívül erős.