A dughagymáról nevelt vöröshagyma érése már elkezdődött. Ahol a szélsőséges időjárás nem tett benne kárt, jégverés, felhőszakadás nem zúzta össze, a szárát sem törte le, nagyra nőttek a fejek. Nem szabad túl korán, amíg a levelek teljesen le nem száradnak, felszedni a hagymát. Ha túlságosan bedöngölte a talajba az előző időszakban a sok eső, majd keménnyé kérgesedett a föld, a hagymasorokat, kiszedés előtt, ásóvillával fel kell lazítani. Utóéréshez, miután felszedtük, a földön hagyjuk száradni, legalább egy hétig. Ha közben esős idő jönne, akkor szellős helyen tovább szárítjuk, közben meg is forgatjuk. 3-4 hét után a leveleket ledörzsöljük, a külső, sérült, piszkos héjakat is eltávolítjuk. Sérült, vagy nyakas (nem leszáradt nyakú) hagymák nem alkalmasak téli tárolásra.
Most sok lesz a sérült, korcs, koraérett, vagy gombás fertőzésektől romló termés, tehát alapos válogatásra van szükség. Amennyit lehet, ezekből már most használjunk el, illetve csalamádé készítéséhez dolgozzuk fel. A kiválogatott, egészséges, dughagymáról nevelt vöröshagymát zsákhálóban, hűvös, szellős helyen felakasztva, jól eltartható.
Gyógyhatása
A vöröshagyma illóolajat, B-, és C-vitaminból 30 mg/100 g-ot (de a zöldhagyma még ennél is többet), pektint, guvertint is tartalmaz. A jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása van, ezért a meghűléses időkben a fertőzések megelőzésére is használták.
Gyógyhatású szerként bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, megfázásos tünetek, és köhögés enyhítésére, illetve vércukor csökkentésére is használják. A fertőzéses orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) tüneteit is csökkenti.
A hagymahéj a hagyma külső levelei, amik az érés során elszáradnak, megbarnulnak, ezt a barna héjat vízben felforralva használják, elsősorban gyógyteaként. Húsvétkor a húsvéti tojások festésére, miközben a tojások is keményre főnek.
