Azt eddig is tudni lehetett, hogy a koronavírus igen veszélyes az emberre, ám egy friss magyar kutatás során az is kiderült, a korábban gondoltnál sokkal rugalmasabb és ellenállóbb lehet a vírus. Mindez közrejátszhat szokatlanul nagy fertőzőképességében is.
A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni. A Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja által vezetett csapat atomi erőmikroszkóp segítségével tapogatta le a SARS-COV-2 részecskék felületét. Az általuk publikált tanulmányban azt írják, a vírust koronaszerűen borító tüskék rendkívül mozgékonyak, az organizmus pedig különlegesen ellenálló: alakja könnyedén összenyomható, de gumilabdaszerűen helyreáll, a fizikai behatás pedig nem tesz kárt se a struktúrájában, se a tartalmában.
Kellermayer szerint ezek a tulajdonságok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vírus képes alkalmazkodni a környezetéhez, ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy igen fertőző kórokozóról beszélhetünk.
Mivel nézték
A Semmelweis Egyetem műszerét atomok, molekulák és sejtek topográfiai szerkezetének és nanomechanikai tulajdonságainak vizsgálatára alkalmazzák. A módszerért még 1986-ban ítélték oda a Nobel-díjat Gerd Binning és Heinrich Rohrer kutatóknak. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja szerint egyedül az AFM alkalmas arra, hogy natív kórokozókról nagyfelbontású képeket készítsen. Ennél a műszernél ugyanis az eletronmikroszkópiával ellentétben nincs szükség a minta fixálására vagy fagyasztására.
Mivel az eddigi tudományos vizsgálatokat kémiailag kezelt, lefagyasztott vagy inaktivált víruson végezték el, a magyar tudósok munkája egyedülállónak számít.
Eredmények
A magyar kutatócsoport a vizsgálat során a kb. 80 nanométer szélességű SARS-CoV-2 részecskét egy ettől is kisebb tűvel szúrta meg. A tű hegyét a vírus tetejétől az aljáig nyomták, amitől az összenyomódott, majd a tű eltávolításakor azonnal visszapattant. Ezt száz alkalommal megismételték ugyanazon az organizmuson, ám a vírus szinte teljesen sértetlen maradt. Mindez azt bizonyítja, hogy a SARS-CoV-2 lehet az ember által ismert, fizikailag egyik legrugalmasabb és legellenálóbb vírus.
Szintén vizsgálták a SARS-CoV-2 hőellenállását. Eredményük szerint megjelenését tekintve vírus egyedülálló módon akkor alig változik, ha 10 percen át 90 Celsius fokos hőnek van kitéve; mindössze néhány tüskéjét veszítette el, de a szerkezete sértetlen maradt. Ez magyarázatot adhat arra is, miért maradt fertőzőképes a meleg éghajlatú országokban, vagy a nyári időjárás ellenére is, közli az egyetem honlapja.
És ha már tüskék: a kutatók 61-et számoltak meg az általuk vizsgált víruson. Ez sokkal több, mint amennyit a Cambridge Egyetemen (24), vagy a német kísérletek során (40) figyeltek meg a tudósok. Mindez azt jelenti, hogy a vírus szerkezete a korábban gondoltnál jóval változékonyabb lehet.
Ha már „látható” a láthatatlan, ha már tudják a tudósok, milyen, mik a jellegzetességei, akkor – remélhetően – közel az idő, amikor előállítják az ellenszerét is, hogy megvédjenek bennünket a pusztításától.
