Cukorbetegeknek napi mintegy 40 dekagrammnyi zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolják. A WHO szerint ekkora mennyiséggel már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, illetve az elhízás kockázata. A tudományos társaságok ajánlásai azóta is ekkora vagy ennél valamivel nagyobb napi bevitelt javasolnak.
A cukorbetegeknek azonban ezt a mennyiséget úgy el kell beosztaniuk, hogy arányaiban több zöldség szerepeljen az étrendjükben, mint gyümölcs, illetve hogy ne egyszerre fogyasszák el az ajánlott mennyiséget, hanem arányosan felosztva azt az egyes étkezések között. A reggeli és kora délelőtti órákban, illetve késő este pedig érdemes kerülni a gyümölcsöket.
Gyümölcsök hatása a vércukorszintre
A gyümölcsök többségének viszonylag magas a szénhidráttartalma, ami azt jelenti, hogy nagyobb mennyiségben történő fogyasztásuk jelentős vércukor és inzulinszint emelkedést okozhat.
Mivel inzulinrezisztenciában a sejtek ellenállóvá válnak az inzulin hatásával szemben, a hasnyálmirigy több inzulint termel, mint ideális esetben kellene (ez a hiperinzulinémia). A sok inzulin hatására a felesleges cukor a májban zsírrá alakul, és a zsírraktárakat fogja gazdagítani. Ez eredményezi a hízást.
Mennyi gyümölcsöt ehetünk, ha cukorbetegek vagyunk?
Napi öt adag zöldséget és gyümölcsöt ehetnek, ez a javasolt, és ez a táplálkozási irányelv nem változik cukorbetegség esetén sem. Mindössze az arányokra kell odafigyelni, és a gyümölcsök szénhidráttartalmára. Cukorbetegség esetén a hangsúlyt az alacsony szénhidráttartalmú zöldségekre helyezzük, a gyümölcsök kisebb részét tegyék ki a friss zöldség és gyümölcsfogyasztásnak, de semmiképpen ne mondjunk le róluk.
A gyümölcsöket összetételük alapján, rendszertanilag a friss, lédús gyümölcsök (például alma, cseresznye, málna) és a száraz termésű, héjas gyümölcsök (például dió, mogyoró) csoportjába soroljuk. Ennek megfelelően kémiai összetételük, tápanyagtartalmuk is különböző: előbbi csoport tagjainak szénhidráttartalma 2-25 százalék között mozog, míg a száraztermésű gyümölcsök cukortartalma ennél jóval alacsonyabb, 10 százalék körüli.
Milyen gyümölcsöt ehetnek a cukorbetegek, és melyek kerülendők?
Talán meglepő, de a legtöbb friss gyümölcs alacsony GI-értékű, azaz ezekből nyugodt szívvel ehetnek a cukrosok is.
- Alacsony GI-értékű gyümölcsök, GI<55 % = alma, bogyós gyümölcsök, cseresznye, meggy, szőlő, kivi, narancs, körte, szilva, eper
- Közepes GI-értékű gyümölcsök, GI: 50-70% = sárgadinnye, füge, ananász, papaya, banán
- Magas GI-értékű gyümölcsök, GI: >70% = datolya, görögdinnye
Hogyan kell a gyümölcsöket fogyasztani?
- A gyümölcsöket lehet egy-egy étkezés befejező fogásaként, desszertként enni, de fogyaszthatók önállóan, délutáni kisétkezésre is.
- Érdemes egészben, azaz darabolás, pépesítés, turmixolás nélkül tálalni ezeket, hiszen ezek a konyhai eljárások mind-mind emelik a glikémiás indexet, azaz gyorsítják a szénhidrátok felszívódását.
- Egy-egy étkezés alkalmával maximum két adag gyümölcs elfogyasztása javasolt.
- Egy adag egy maréknyi málnának, meggynek vagy egy ökölnyi méretű almának, narancsnak felel meg.
- Ettől függetlenül érdemes minden gyümölcsöt legalább egyszer lemérni, majd kiszámolni, hogy pontosan mekkora adag fogyasztható egy-egy étkezés alkalmával.
- A cukrozott befőtteket, lekvárokat, aszalt gyümölcsöket, gyümölcspépeket és gyümölcsleveket mindenképpen jobb, ha kerüljük.
- A cukorbeteg tanuljon meg cukor nélkül befőzni, lekvárt, befőttet készíteni. Az élelmiszerboltokban keresse a cukorbetegek számára kialakított polcokat, sarkakat, amelyek a kímélő készítményeket (dzsemek, befőttek, különböző, teljes kiőrlésű lisztből készített kekszek, sütemények, édesítő szerek) tartalmazzák.
Számolni kell továbbá azzal a ténnyel is, hogy minden ember más, így az ajánlott mennyiségek is eltérhetnek. Fontos tehát egy dietetikus szakember segítsége, aki személyre szabott tanácsadás során az egyéni paraméterekhez, adottságokhoz, szükségletekhez mérten alakítja ki az étrendet.
