A Ki árul most petrezselymet? kérdés egyáltalán nem jelképes, nagyon is konkrét. Mert ilyenkor, tél végén, húsvét előtt, már évek óta nagy átverés, finomabban bűvészkedés folyik a petrezselyemgyökér árusítása ürügyén. Legyen az a kofa, vagy a nagyáruház zöldséges polca, ömlesztve, borsos áron kínálja a fehér (vagyis szürkésen sárgás) gyökérzöldséget. És a tapasztalatlan (de még a tapasztaltabb) háziasszony is megveszi („beveszi”), hazaviszi, belefőzi a levesébe. Csak amikor már megfőtt, csodálkozik, mitől édes a máskor kellemesen harmonikus ízű zöldség-vagy húslevese. Végül rájön (vagy rá se jön), hogy a gyökér pasztinák, nem pedig petrezselyem volt.
A pasztinák (Pastinaca sativa) és a gyökérpetrezselyem (Petroselinum crispum var. tuberosum) rokonok, mindkét faj az ernyősvirágzatúak közé tartozik. A pasztinák Európában őshonos, a petrezselyemgyökér azonban vélhetően a Földközi-tenger keleti részéről és Észak-Afrikából származik. Mindkét lágyszárú növény kétévesként fejlődik, és az ehető gyökereket szeptember-októberben szedhetjük. A pasztinák és a gyökérpetrezselyem megkülönböztetéséhez vessünk egy pillantást a levelekre: a levelek alapja a pasztináknál besüllyedt, és egyértelmű szél van ott, ahol megjelennek. A petrezselyemnél viszont felfelé nyílik a levelek alapja. |
Pasztinák
A hagyományos magyar konyhát kedvelő kertészkedő még véletlenül se főzne (főzetne) a húslevesébe petrezselyemgyökér helyett pasztinákot (Pastinaca sativa). A reformkonyhák ugyan bőszen kínálják már néhány évtizede, elmondanak róla minden szépet, s jót. Ásványisó-, C-vitamin-, fehérjetartalmát emlegetik.
Igazság szerint a burgonyához hasonlóan kellene elkészíteni, fogyasztani, mint körítést. Következésképpen a burgonya árfekvésében kellene eladásra kínálni is. (A gyökérpetrezselyem árához viszonyítva, ugye, ez óriási különbség!)
De hát, mivel külsőleg a gyökérpetrezselyemre hasonlít, ráadásul nagyobb a hozama, kevésbé igényes a termesztése, a hazai gyökérzöldségekben legszűkebb időkben, a petrezselyem (Petroselium sativum) gyökere helyett, annak az árán kínálják kilóját.
Petrezselyem
Ma már mindenki tudja, hogy kedvelt fűszernövényünknek, a gyökérpetrezselyemnek mind a gyökere, mind a levélzete, de még a magja is, számtalan gyógyító hatással rendelkezik. Elsősorban a magvakból sajtolt olaja enyhe nyugtató, illetve vizelethajtó. Magas vérnyomás, szívelégtelenség, allergiás tünetek, nőgyógyászati bajok elleni szerek, lázcsillapító orvosságok készülnek belőle. A gyökere, mivel ez is vizelethajtó, reumás fájdalmakat, köszvényes rohamokat enyhít és szüntet, akár főzve fogyasztják, akár borogatásként alkalmazzák. Zöld, illatos levelében több a C-vitamin, mint a citromban. Szerencsére, fogyasztjuk is szívesen, ételeink fontos alkotórésze. Kár lenne helyette a külföldi divatot követve a levélpetrezselymet (Petroselium crispum) vetni, illetve használni. Ennek a sűrű, zöld levélzete kevésbé fűszeres illatú, s vitamintartalma is elmarad a gyökérpetrezselyemé mögött.
Igaz, hogy a gyökérpetrezselyem aprócska magja nehezen, lassan kel ki, s megkívánja a tökéletes talaj-előkészítést, körültekintő vetést, majd, hogy kelésig elegendő nedvességet kapjon. A pasztinák erőteljesen fejlődik, kevesebb vele a gond. De egy napon sem említhető (nálunk szokásos) használati értéke a gyökérpetrezselyemével. Levélzete meg teljesen más, konyhai felhasználásra alkalmatlan.
Ha nagyobb teret kap a házhoz szállítás, háznál vásárlás, remélhetőleg, a piacra termelők nem fogják a fentiekben említett, alantas módszerekkel lejáratni a becsületüket vevőik előtt. Addig pedig, talán, a kereskedelmi felügyelet tanítja (ha itt-ott panasszal fordulnak hozzá) nagyobb tisztességre az ügyeskedőket.
A zöldségtermesztők pedig, jobb, ha arra törekednek, hogy a legjobb gyökérpetrezselyem fajták vetőmagjából annyit vessenek, amennyivel a keresletet egész évben kielégíthetik.