A lágyszárú növények értékes hatóanyagait ilyenkor, tavasszal, amíg száruk nem válik fássá, kivonatok formájában felhasználhatjuk a talaj tápanyagainak pótlására, a kultúrnövények ellenálló képességének növelésére, valamint a kártevők kíméletes pusztítására, vagy elriasztására.
Növényi trágyalé egyszerűen készíthető: 10 l-es műanyag vödröt lazán megtöltünk friss, szárastól – vagy gyökerestől és szárastól – szedett növénnyel. Vízzel felöntjük, naponta legalább egyszer megkeverjük. Gyorsan erjedni kezd. Habzásnak indul, s kellemetlen trágyalé szagot áraszt. Amikor a forrása leáll, 4-6 hét után felhasználható. Tízszeres hígításban kell vele a talajt trágyázni, amennyiben csalánból készült, a növényt húszszoros hígításban lehet csak vele öntözni. Gyermekláncfűből 10 l vízbe 2 kg levélre és virágra van szükség.
Növényi forrázat készíthető, ha 10 ízhez adagolva a friss növényt, 24 órát áztatjuk, majd lefedett edényben 20 percig főzzük, utána lehűtjük.
Gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vulgare) rovarkártevők (szamóca-bimbólikasztó, málnabogár, szederatka, levéldarazsak), de rozsda és lisztharmat ellen is használható (10 l vízre 3 kg, 2-szeres hígításban).
Fehér üröm (Artemisia absinthium) levéltetvek, szederatka és ribiszkerozsda mérséklésére alkalmas. (10 l vízre 1 kg, 4-szeres hígításban).
Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) vér-, pajzs- és viaszos pajzstetű ellen hatékony (10 l vízre 5 kg, 10-szeres hígításban).
Ez a mennyiség, keverési arány érvényes akkor is, ha kíméletes trágyalé készül belőlük, ott 4-6 hetes erjesztésre van szükség.
