Már Medárd sem a régi… A sok szél, a nyári melegek, a záporok, no meg a rendszeres öntözés mellett szinte mellőzhetjük ennek az időjárás-jósló napnak a jelentőségét.
Ami tudott, már kizöldült, megéledt, csupa új hajtás és friss lomb a kert, a fák, a cserjék.
Folytathatjuk a virágzó cserjék dugványról való szaporítását. A boróka, zanót, pimpó, liliomfa, jázmin, jezsámen, rózsa, rododendron, japánbirs, madárbirs, kúszó keserűfű oldalhajtásait válasszuk erre a célra. Kisebb növények cserépben, a sövénynek vágott hajtások szaporító ládában, egységes földkeverék felhasználásával előnevelhetők. Előnyös az üveg-vagy fóliatakarás. Szükség szerint délelőtt öntözzük óvatosan, az erős fénytől árnyékoljuk.
A cukorborsó a legtöbb kertben szépen termett, ha idejében leszüretelték, zsengén kerülhetett a konyhába, hogy friss, csak ilyenkor, érezhető „első zöldségek” ízekkel kerüljön a levesbe, főzelékbe. Akik a nyári zöldborsó-, vagy velőborsó – fajtákból vetettek a korai fajták helyett, azok sem járnak rosszul. A nagyobb zöldtömeget alkotó szárak és levelek megvédik a termést az erős napsütés érlelő, sőt pörkölő hatásától. Bizony, mélyhűtőbe nem érdemes töppedt vagy kemény borsószemeket tenni. Folyamatos szedés mellett, kis adagokkal dolgozzunk: kevésbé fárasztó, viszont ízletesebb marad a borsónk, ha nem várjuk meg, hogy keménnyé érjen. Ne felejtsük el, hogy az is nagy haszna a borsónak, hogy nitrogénkötő gyökérzete fellazítja, „éretté teszi” a talajt, s az ágyások újra hasznosíthatók. A borsószárat nyűjük ki (tépjük fel gyökerestől) a földből, gereblyézzük el. Kitűnő hely másodvetemények – bimbóskel, mángold, karalábé, őszi káposztafélék, cékla – számára. Júliusban pedig ismét vethetünk zöldborsót. Kisebb termést ad majd, mint a tavaszi fajták, azonban szeptemberben még pótolhatjuk a hiányt: a mélyhűtőbe adagolhatunk majd akkor is télire belőle.
Itt a zöldmetszés ideje
A fiatal leveles hajtások visszacsípését nevezzük zöldmetszésnek, ami a rövid termőrészek kialakulását serkenti. Az alma-, a körte-orsófák és a lugasok zöldmetszését ne mulasszuk el. A májusi, no meg a Medárd körüli esők gondoskodtak a hajtások gyors növekedéséről. A zöldmetszés ideje június elejétől július végéig tart. Ha ezt elmulasztjuk, és az év végi hajtásokat csak a tél folyamán vágjuk vissza erősen, nagyon kevés virág fejlődik majd. Erre a metszésre az orsófákon és az erős növekedésű almagyümölcsűeken – amelyek a koronában fejlesztenek hosszú termőhajtásokat – nincs szükség. Az első zöldmetszést akkor végezzük, amikor a fiatal hajtások 10-20 cm hosszúak, vagy kb. 6 levelesek. A rövid hajtásokat, a 4-5. levél felett, a hosszúakat a 6. levél felett csípjük vissza. A rügyek nemsokára ismét kihajtanak és kb. egy hónap múlva megjelennek a hajtásokon, majd megerősödve, virágrügyekként készülnek az új tavaszra.
